Szabó József lakatos. 2013-ban a kisadózók tételes adójával fizeti be a kötelezettségeit. Árajánlatot kért tőle és egy másik, kft-ként működő lakatos vállalkozástól is egy irodaház. Az ajánlatokból kiderült, hogy mindkét vállalkozás nagyjából ugyanannyiért dolgozna a megrendelőnek. Csakhogy a kft számláját elszámolhatja költségként az irodaház, ezzel csökkentve fizetendő adóját, míg Szabó Józsefét nem. A lakatosnak esélye sem volt elnyerni a munkát.
A fiktív történet alapja a munkahelyvédelmi akcióterv javaslatának egyik előírása. A versenyhátrányt okozó passzuson most módosít az NGM, egészen pontosan a tárca kérésére a költségvetési bizottság adott be egy kormány által is támogatott módosítót az akciótervhez. A lényeg: a kisadózók által kibocsátott számlákat mégiscsak elszámolhatja majd költségként az azt befogadó cég.
Annak érdekében azonban, hogy a kisadózók (amelyeknek a tételes miatt 6 milliós bevételig gyakorlatilag mindegy, hogy hány forintot állítanak be a könyvelésükbe), ne állítsanak ki fiktív számlákat, szigorítás is lesz a rendszerben. Egyrészt ha egy kisadózó egy másik céggel egy éven belül egymillió forintos szerződési értékhatár felett üzletel, mindkét fél adatszolgáltatásra lesz köteles. Másrészt – ha felmerül a gyanú – , ilyen esetben a kisadózón lesz a bizonyítási teher, hogy valódi teljesítésről van szó.
Úgy tudjuk, az NGM-en kívül felmerült az is, hogy legfeljebb 5 százalékban korlátozzák, mennyi kisadózói számlát fogadhat be egy cég. Erről még nincs döntés, nem kizárt, hogy a tárcát megkerülve ilyen módosító is érkezik az akciótervhez.
Változás az is, hogy a kisadózók tételes adóját nem választhatja a biztosítási ügynöki tevékenységet végző illetve ingatlan-bérbeadásból „élő” vállalkozás.
Módosul az értékhatár is, amely feletti adótartozásnál a vállalkozás már nem választhatja ezt az adózási lehetőséget: 500 ezer forintról 100 ezerre csökkentették.
Balog Ádám adóügyekért felelős helyettes államtitkár azt mondta, a változásokat a vállalkozói szervezetekkel való konzultáció nyomán, főként az ő kéréseikre építették bele a munkahelyvédelmi akciótervbe. Úgy tudjuk, a vállalkozói szövetségek leghangsúlyosabb kérése a számla befogadhatósága volt, ezt teljesítette az NGM. Azt a kérést ugyanakkor nem fogadta el a tárca, hogy a tételes adó napra arányosítható legyen, így ha valaki például a hónap egyharmadában betegállományban van, akkor csak az adó harmadát kelljen fizetni. A tárca indoklása szerint ez szembemenne az adóegyszerűsítés szándékával. Van azonban enyhítés ezen a téren is: ha a vállalkozás tagja legalább 30 napig keresőképtelen, akkor abban a hónapban nem kell befizetnie az adót.
A tárca közlése szerint a mintegy 70 ezer evás vállalkozás kétharmadának kevesebb a bevétele, mint évi hatmillió forint, azaz ennyinek érheti meg a tételes kisadózást választani. Ők összesen évi 20-30 milliárd forintot fizettek eddig a költségvetésbe, arról azonban egyelőre nincs nyilvános számítás, hogy a tételes adóval pontosan hogyan módosul a büdzsé bevétele.
A tervezet szerint a tételes adót 6 millió forintos bevételig választhatják a vállalkozások, főállású kisadózó havi 50 ezret, nem főállású 25 ezret fizet. Az adóval nem kell befizetni más terheket, így a vállalkozói SZJA-t, társasági adót, járulékokat, egészségügyi hozzájárulást, szociális hozzájárulási adót.
Ha egy cég átlépi a 6 milliós határt – mondjuk novemberben -, nem esik el a lehetőségtől: a hatmilliós határ felett 40 százalékos adót kell fizetnie.
Egyszerűbben teljesíthető a helyi iparűzési adó is: 50 ezer forintot kell fizetni évente. Ha több településen van telephelye a cégnek, akkor annyiszor 50 ezer lesz a teher. Csakúgy, mint az evát, ezt az adózást is tilos klasszikus munkaviszonynál választani.
Kisvállalati adó: elhatárolás és áfaszigorítás
Módosulnak az NGM javaslatai alapján a kisvállalati adó tervezett szabályai is: egyrészt kell majd az után EHO-t fizetni, másrészt engedélyezik az ezt választóknak az úgynevezett elhatárolást. Ez azt jelenti, hogy ha egy évben veszteséges a vállalkozás, akkor az éves mínuszt tíz évre elosztva, azaz annak tizedével csökkentheti majd minden évben az adóalapját egészen a személyi kifizetések összegéig. Ha a veszteség amiatt volt, mert beruházásra költött a cég, akkor az elhatárolás az említett korlátok nélkül alkalmazható. Lehetőségük lesz a cégeknek arra is, hogy az iparűzési adóalapjukat településenként 2,5 millió forintban határozzák meg, ezzel egyszerűsítve a kalkulációkat. Az adót - ez is változás - választhatják majd zártkörű részvénytársaságok is.
Az adót a 25 embert vagy kevesebbet alkalmazó cégek választhatják 500 millió forintos bevételig és mérlegfőösszegig. Az adó kiváltja a társasági adót, szociális hozzájárulási adót, szakképzési hozzájárulást. Mértéke a pénzforgalmi szemléletű eredmény és személyi kifizetések 16 százaléka.
Információink szerint mindezekkel a módosítókkal, valamint a szerdán már megismert, pályakezdők két éven át tartó járulékmentességéről szóló módosítás összességében nem változtat érdemben az akcióterv 300 milliárdos költségén.
