Úgy tűnik, állandósult a recesszió

A tavaszi konjunktúra elemzés adatai alapján azt állapítottuk meg, hogy az összetett konjunktúramutató – amióta megyei elemzést készítünk – csak egyszer, 2011 őszén volt alacsonyabb. Ez a megállapítás ezúttal is igaz. Az eredmények kis mértékben jobbak, mint jobbak a tavalyi őszinél, de elmaradnak a tavasziaktól. Mivel az utóbbi három időszak összetett mutatójának az értéke -36 % alatt volt, a válság Baranya megyei elhúzódásáról számolhatunk be. A közel azonos összetett mutató mögött azonban számos eltérés tapasztalható.

Az októberi adatfelvétel, hasonlóan az áprilisi felméréshez, a regisztrált vállalkozások körében történt. Az on-line módon kitölthető adatlapot 205-en küldték vissza. Ez az előző felvételhez képest 12,27 %-os csökkenést jelent. A válaszadók ágazatok szerinti összetétele is változott. Az ipari válaszadók számának 36 %-os növekedése 6 % részarány növekedést jelentett. A kereskedelemi válaszadók száma nem változott, így 3 %-kal emelkedett a részaránya. Ugyanakkor jelentősen csökkent az építőipari és a szolgáltatási területről érkezett adatlapok száma és részaránya.

Az őszi felmérés során növekedett az exporttal rendelkező vállalkozások száma (+39,3 %) és aránya (+7,47%). Ugyancsak növekedett a kis- és középvállalkozások képviselete, együttesen 13,3 %-ról 22,66 %-ra. A nagyvállalatok számának változatlansága mellett a mikro vállalkozások száma és aránya csökkent jelentősen.

A válaszadók összetételének változása miatt az előző időszakhoz képest számottevően jobb mutatókra lehetett számítani. A korábban jobban teljesítő területek (ipar, exportálók, illetve kis- és középvállalkozások) részarányának növekedése, illetve a nagyobb gondokkal küzdő területek (pl. építőipar, mikro vállalkozások, exporttal nem rendelkező vállalkozások) részarányának csökkenése önmagában jobb eredményt indukál. Az összetett mutató azonban nem változott lényegesen, ebből következik, hogy az egyes területek eredményei romlottak.

A Baranya megyei összetett konjunktúramutató maradt az elmúlt két felmérés szintjén. A tavaszi felméréshez képest regisztrált 1,1 %-pontos romlás elenyésző az országos mutató 6,7 %-pontos, illetve a regionális mutató 12,9 %-pontos romlásához képest. Az eltérés minimálisan, -38,99 %-ról -36,82 %-ra változott. Ennek ellenére Baranya megye országos és régión belüli leszakadása továbbra is jellemző, és fennáll az a megfogalmazás is, hogy ”a vállalkozások több mint 2/3-a rossz és egyre romló feltételek mellett gazdálkodik”.

A Baranya megyei összesített konjunktúramutató összetevői közül az előző felmérés óta négynek az értéke romlott, háromnak javult. A vállalkozások jelenlegi üzleti helyzetét a válaszadók 48,9 %-a ítélte rossznak és 7,1 %-a jónak, ezzel a mutató értéke kismértékben, 0,9 %-ponttal javult. A jelenlegi jövedelmezőség mutatója, annak ellenére, hogy 1,7 %-ponttal javult a tavaszi felméréshez képest, még mindig -50 %-pont alatt van (-53,7 %). A válaszadók 55,7 %-a ítélte rossznak és csupán 3,8 %-a jónak a jövedelmezőségét.

Tovább csökkent a várható üzleti helyzet mutatója is. A válaszolók 55,0 %-a szerint romlik és csupán 5,5 %-a szerint javul az üzleti helyzete. A -50,74 %-os érték azt jelzi, hogy a vállalkozások a mainál is ellenségesebb környezetben, és még kiszolgáltatottabb helyzetben kénytelenek dolgozni. Nem bíznak abban, hogy sorsuk a saját tudásuktól és teljesítményüktől függ. Egyre többen vannak azon a véleményen, hogy erősödik a megrendelések irányítottsága és a tisztességtelen piaci verseny, illetve még rosszabb lesz a fizetési morál.

Átmeneti volt a várható jövedelmezőség mutatójának javulása is. A tavaszi javulást követően ezúttal 7,8 %-ponttal rosszabb eredményről számolhatunk be. A baranyai vállalkozások az árversenybe nem képesek érdekeiket érvényesíteni, a növekvő költségek és adóterhek miatt a talpon maradás is egyre nehezebb.

A beruházások várható alakulásának mutatói ezúttal is a legalacsonyabbak közé tartoznak. Az építési beruházások -68,2 %-os értéke továbbra is azt jelenti, hogy a válaszadók többsége nem tervez, vagy csak a korábbiakhoz képest csökkenő mértékben tervez ilyen fejlesztést. Ennél valamivel jobb a helyzet a gépi-, technológiai fejlesztések terén. A -50,5 %-os eredmény azt jelzi, hogy az elhúzódó válság hatására vállalkozások többségének a szinten tartás is megoldhatatlan feladatot jelent. Ennek következménye a versenyképesség és a jövedelmezőség további romlása lesz.

A megrendelések további visszaesése várható a következő fél évben is. A mutató 12,2 %-pontos romlása részben a szezonális ingadozásnak tudható be. Az októberi adatfelvétel idejében a válaszadók jelentős része legfeljebb évvégéig ismeri megrendeléseit. A következő év elejéig ez a helyzet általában javul. A bizonytalanság mértéke viszont negatívan hat a vállalkozások életére.

A megyei összesített konjunktúramutató és az összetevők áprilisi eredményei alapján egyértelmű, hogy a megye gazdasága továbbra is mély válságban van. Ezt igazolja a vállalkozások jelenlegi és várható üzleti helyzetének együttes vizsgálata is. Az elmúlt hét év 12 felmérésének eredményei összevetve mindössze egyszer, 2007 tavaszán számolhattunk fellendülésről, két alkalommal 2006 tavaszán és 2010 tavaszán számolhattunk javuló üzleti klímával. A többi eredmény recesszióra engedett következtetni. Négy alkalommal mély válságról beszélhetünk, közülük kettő – a 2012. évi felmérések – eredményei a válság elhúzódását vetítik előre. Ebből a mélységből több év alatt is csak nehezen lehet kikerülni, de lehet, hogy túl vagyunk már a mélyponton.