Ébresztő, Amerika egy sor csapást mérhet Magyarországra: nem biztos, hogy Orbán Viktor nélkül ki lehet védeni őket – a Tisza-kormánynak nagy szüksége lehet rá
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Egyesült Államok kongresszusa hamarosan egy olyan döntést hozhat meg, amely hatalmas csapást mérne a magyar gazdaságra. Bár az elsősorban Oroszország ellen irányul, de Magyarország energiabiztonságát és külkereskedelmét is veszélybe sodorná.
Az egyetlen lehetséges kiutat az jelentené, ha a magyar kormánynak sikerülne mentességet kialkudnia a tervezett intézkedés alól, azonban ehhez megfeszített diplomáciai munkára lesz szükség. Kérdés, hogy az Egyesült Államok és a külügyekben döntő szerepet játszó Donald Trump elnök mennyire lesz nyitott a tárgyalásokra. Ebben a helyzetben jól jönne Orbán Viktor kapcsolati tőkéje.
Orbán Viktor szerepe a magyar-amerikai kapcsolatokban
Az utóbbi időben sokat cikkeztek Orbán Viktor amerikai útjáról, a napokban pedig olyan információk láttak napvilágot, miszerint a Fidesz elnöke amellett, hogy megtekinti a 2026-os labdarúgó-világbajnokság elődöntőit és döntőjét, várhatóan Donald Trumppal is megbeszélést folytat majd. A két politikus 2025 novembere óta nem találkozott, amikor is fontos kétoldalú megállapodások születtek Magyarország és az Egyesült Államok között:
- Hazánk mentesült az orosz földgázra és kőolajra kivetett szankciók alól,
- szó volt egy nukleáris együttműködésről és a Paks II. beruházás is szankciómentességet kapott, továbbá
- számos kereskedelmi megállapodás is létrejött, amelynek egyik fontos eleme volt a pénzügyi védőpajzs.
A Havasi Bertalan által cáfolt találgatások szerint most nem a bilaterális kapcsolatok játszották volna a főszerepet, hanem sokkal inkább Donald Trump új kezdeményezése, amely közös civilizációs örökségre építve erősítené meg Amerika és Európa kapcsolatát. Az amerikai külügyminisztérium olyan projekteket kíván támogatni, amelyek a nemzeti szuverenitás, migráció, cenzúra, valamint a jogi eszközök politikai célú alkalmazását vizsgálják. Erre az Egyesült Államok közlése szerint azért van szükség, mert
egyes szupranacionális intézmények és kormányok túl tágan értelmezik a gyűlöletbeszéd fogalmát, valamint az online tartalmak ellenőrzésével korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát és a demokratikus részvételt.
Attól függetlenül, hogy a találkozó nem valósult meg, ez jó hír lehet a Fidesz európai uniós pártcsaládjának, a Patriótáknak, mivel úgy tűnik, Donald Trump és az amerikai kormány kész támogatni a politikai közösség által képviselt értékeket. Magyarországnak azonban most nem ezért van égető szüksége Orbán Viktorra és kiterjedt kapcsolati rendszerére.
Akár 100 százalékos vámok is jöhetnek
Amerikai szenátorok kedden bemutatták az Oroszország elleni szankciós törvényjavaslat átdolgozott változatát, amely a nemrégiben elhunyt Lindsey Graham nevéhez fűződik. Az indítvány nagyobb nyomást helyezne az orosz energiaszektorra, valamint az árnyékflottára is, és egy
olyan stratégiai eszközként szolgálhat, amely országokat választ le az orosz energiahordozókról.
Az új változat több ponton is különbözik a Lindsey Graham és Richard Blumenthal szenátorok által 2025-ben benyújtott indítványtól.
A legfőbb különbség, hogy a korábban javasolt, 500 százalékos vám helyett legfeljebb 100 százalékos vámot lehetne kivetni az öt legnagyobb vásárlóra.
A tervezet továbbá mentességet biztosítana azoknak az országoknak is, amelyek az orosz földgázexport kevesebb mint 15 százalékát importálják, és jelentős lépéseket tesznek a behozatal csökkentése érdekében. Ez Japánt, Franciaországot, Magyarországot és Belgiumot is mentesíthetné az intézkedések alól.
A kőolaj esetében azonban más a helyzet, mivel a szenátus munkatársai Kína, India, Azerbajdzsán és Szlovákia mellett Magyarországot is az öt legnagyobb vásárló közé sorolják.
Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok 100 százalékos vámot vethetne ki a magyar eredetű importtermékekre.
A törvényjavaslat továbbá erősebb szankciókkal sújtaná az orosz árnyékflotta tartályhajóit, valamint érintené az orosz pénzügyi intézményeket és több energetikai beruházást is.
Fontos megjegyezni azonban, hogy
az egyik rendelkezés lehetővé tenné Donald Trump elnök számára, hogy felmentést adjon a szankciók alól, amennyiben az amerikai nemzeti érdeket szolgál.
A javaslat széles körű támogatottságot élvez, és szenátusi források arról beszéltek, hogy az nagy valószínűséggel végigmegy a törvényhozási folyamaton.
Az üggyel kapcsolatban maga az elnök is pozitívan nyilatkozott:
Ez Lindsey tiszteletére történik. Ez az ő ügye volt. Mindennél jobban akarta ezt. Önök is tudják, hogyan vélekedett róla, és jó esély van arra, hogy most megvalósuljon
− mondta Donald Trump.
Hatalmas a tét
Az Egyesült Államok Magyarország egyik legfontosabb külkereskedelmi partnere. A magyar szolgáltatásexport értéke 2026 első negyedévében 3362 milliárd forint volt, amelyből 338 milliárd forint, vagyis 10,1 százalék irányult az amerikai piacra. A termékexport január és május között 24 916 milliárd forintot tett ki, ebből 1027 milliárd forint, azaz 4,1 százalék jutott az Egyesült Államokba.
Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatásexport esetében az Egyesült Államok hazánk második, míg termékexport esetében a nyolcadik legnagyobb piaca volt a vizsgált időszakokban.
Mindeközben az amerikai beruházások száma és értéke is megugrott. Szijjártó Péter korábbi külgazdasági és külügyminiszter március végén arról számolt be, hogy Donald Trump hivatalba lépése óta 16 beruházás érkezett Magyarországra, összesen 200 milliárd forint értékben, ami rekordnak számít. Ezt Szijjártó Péter részben Orbán Viktor és az amerikai elnök jó személyes kapcsolatával magyarázta:
Ez is az új világrend része, ma már sokkal kevésbé a nemzetközi szervezetek és sokkal inkább a személyes kapcsolatok határozzák meg a nemzetközi politikai folyamatokat (…) Ennek következtében 2025 mindjárt a rekordok éve lett a magyar–amerikai gazdasági együttműködések tekintetében
− fogalmazott a korábbi miniszter, valamint hangsúlyozta, hogy Donald Trump hivatalba lépésével új aranykor köszöntött be a magyar–amerikai kapcsolatokban, melynek alapja az amerikai elnök és Orbán Viktor barátsága.
Most azonban kérdésessé vált, hogy a tavaszi politikai fordulat után milyen irányt vesz a két ország kapcsolata. Amennyiben Szijjártó Péter kijelentéséből indulunk ki, és feltételezzük, hogy az amerikai elnök számára kiemelten fontosak a személyes kapcsolatok, akkor a Magyar Péter vezette Tisza-kormány nincs jó alkupozícióban.
A tervezett olajszankciók alól Donald Trump felmentést adhatna, amire égető szükség is lenne, mivel Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter már a parlamenti meghallgatásán is kijelentette, hogy nem cél teljesen leválni az orosz energiahordozókról, sokkal inkább a diverzifikáción lesz a hangsúly a következő években.
A magyar nyersolajimport 92,3 százaléka származott Oroszországból 2025-ben.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a novemberi washingtoni tárgyalások után Orbán Viktor arról számolt be, hogy a megállapodások − így az olajszankciók alóli mentesség is − személyfüggők, és addig vannak érvényben, amíg a két vezető hivatalban van. Igaz, a Fehér Ház és az amerikai külügyminisztérium ezzel párhuzamosan hivatalos közleményben szögezte le, hogy a megállapodás szigorúan 1 évre szóló mentességet (one-year exemption) biztosít, amit ennek megfelelően évente felül kell vizsgálni.
Donald Trump és Magyar Péter
Magyar Péternek nincs olyan mély kapcsolata a jelenlegi amerikai vezetéssel, mint Orbán Viktornak, habár az áprilisi választásokat követően Donald Trump egy alkalommal úgy nyilatkozott, hogy az új kormányfő jó munkát fog végezni. Hivatalos kapcsolatfelvételről eddig nem érkezett hír, az ankarai NATO-csúcs után azonban Magyar Péter arról számolt be, hogy beszélgetett az amerikai elnökkel, ám ezeket a pillanatokat kamerák nem rögzítették. Ellenben a videó, amelyen Donald Trump látványosan nem fog kezet a magyar kormányfővel virálissá vált.
Az amerikai törvényjavaslat hírére a cikk írásának időpontjáig a kormány nem reagált, ezért az ügyben a magyar fél hivatalos álláspontja nem ismert.
