Máris támadást indítottak a németek az új kecskeméti Mercedes-gyár ellen, súlyos a vád: a magyarok tönkreteszik a teljes autómárkát – "Hová lesz a made in Germany?"
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságVannak reklámszlogenek, amelyek elavulnak, és akadnak olyanok is, amelyeknek minden egyes vállalati döntéssel újra és újra bizonyítaniuk kell létjogosultságukat. Ilyen a Mercedes-Benz esetében a „A legjobb vagy semmi” („Das Beste oder nichts”) szlogen, amely a német autógyártó számára messze több egyszerű marketingüzenetnél, ugyanis még az alapító Gottlieb Daimler életfilozófiájára vezethető vissza. A szlogen egy tartós ígéretet jelent a minőségre, a mérnöki kiválóságra és az exkluzivitásra. Azonban egyre többen állítják, hogy ennek az ígéretnek a hitelessége napjainkban komoly csorbát szenved.
Miközben a Mercedes továbbra is a német prémiumautók megtestesítőjeként pozicionálja járműveit, az autópipari és ezzel együtt az autópiac gyors ütemben változik. A magyar gazdaság számára jó hír, hogy a márka egyre több autója készül Kecskeméten. A magyarországi gyártókapacitásokat jelentősen bővítik, és az európai alacsony bérköltségű országokban folyó termelés arányát is tovább kívánják növelni.
Ezzel párhuzamosan a stuttgarti autógyártó egyre nagyobb mértékben támaszkodik kínai alkatrészekre és hajtáslánc-technológiákra. A döntő kérdés tehát nem az, hogy a Mercedes globálisan gyárt-e. Ma már szinte valamennyi autógyártó ezt teszi. A Mercedes Fans oldal vitaindító cikke szerint az igazi kérdés az, hogy fennmaradhat-e egy prémiumra vonatkozó ígéret akkor is, ha a vállalat DNS-e alapvetően megváltozik, magyarul nem Németországban rakják össze a prémium-gépjárműveket.
Határokon átnyúló minőség
A német autóipari óriás álláspontja szerint a minőséget nem az országhatárok, hanem a folyamatok, a szabványok és az ellenőrzési rendszerek határozzák meg. Egy Magyarországon készült jármű ugyanolyan kiváló, mint egy Sindelfingenben gyártott. Kiemelték, hogy a Mercedes világszerte magas szinten szabványosított termelési rendszerekkel, digitálisan összekapcsolt gyárakkal és egységes minőségi előírásokkal dolgozik. Ezt műszaki szempontból nehéz vitatni.
A cikk szerint azonban a prémium nem kizárólag a mérhető minőséget jelenti, hanem sokszor egyéb, kevésbé kézzelfogható oldalai is van: az érzelmekből táplálkozik, a termék eredetéből, történetéből. Arra épít, hogy az adott termék mögött áll, mint pusztán a költségek optimalizálása. Ezt a képet építette évtizedeken át a Mercedes-Benz is: a német mérnöki tudást, a sváb precizitást, az Untertürkheimben folyó motorkutatást és -fejlesztést, valamint a sindelfingeni gyártást.
Ha azonban a termelés jelentős része Magyarországra kerül át, miközben a kínai technológia és a Kínában gyártott hajtásláncok egyre nagyobb szerepet kapnak a Mercedes-Benz gyártásában, az óhatatlanul megváltoztatja a márka megítélését. Nem műszaki, hanem inkább pszichológiai értelemben – áll a témaspecifikus blog cikkében.
Sikertörténet a Mercedes kecskeméti gyára
Ola Källenius, a Mercedes vezérigazgatója szerint a stratégiai irány logikusak még azzal együtt is, hogy a luxusstratégiára, az „Electric First” megközelítésre és a kínai piac elsődlegességére építő döntései eddig inkább szerény eredményeket hoztak. A Mercedesre ugyanis óriási nyomás nehezedik versenytársai felől, mivel Kína elképesztő ütemben válik számos területen az innováció vezető szereplőjévé. Ezzel párhuzamosan Németországban folyamatosan emelkednek az energia-, munkaerő- és termelési költségek.
Ebben a környezetben a Mercedes számára igazi áldás a kecskeméti gyár, ugyanis a magyarországi gyártási költségek mintegy 70 százalékkal alacsonyabbak a németországiaknál. Éppen emiatt az alacsony bérköltségű európai országokban zajló termelés arányát 15 százalékról 30 százalékra kívánják növelni. Gazdasági szempontból ez logikus döntésnek tűnik.
Márkastratégiai szempontból azonban jóval összetettebb a helyzet.
Érdekes módon a Mercedes-Benz ma sokkal nyíltabban kommunikál nemzetközi gyártási hálózatáról, mint néhány évvel ezelőtt. A vállalat mintegy harminc üzemet magában foglaló globális termelési hálózatról beszél. Egy nemzetközi nagyvállalat szemszögéből ez természetes, azonban sok vásárló számára azonban már korántsem az. Hiszen aki 80 vagy akár 120 ezer eurót fizet egy prémiumautóért, gyakran nem csupán a technológiát vásárolja meg, hanem a német ipartörténet egy darabját is. A Mercedes Fans szerint éppen emiatt vált érzelmessé ez a vita. Azt elismerik, hogy a magyar munkavállaló semmivel sem végez rosszabb munkát, és a kínai mérnökök sem kevésbé felkészültek. Azonban a luxusmárkák esetében a származás a termék szerves részét képezi.
Senki sem vár el a Mercedestől gazdasági patriotizmust. Egy tőzsdén jegyzett vállalatnak versenyképesnek kell maradnia. A valódi kérdés inkább az, hogy mennyi globalizációt képes elviselni egy olyan prémiummárka, amelynek teljes márkaígérete a kiválóságra és a származásra épül. Amíg a minőség valóban változatlan marad, a vásárlók jelentős része valószínűleg elfogadja ezeket a változásokat.
Azonban minél inkább az a benyomás alakul ki, hogy a költségoptimalizálás fontosabbá válik a márkaidentitásnál, annál nagyobb nyomás nehezedik a híres szlogen hitelességére, a brandre.
A vita azonban nem egyértelmű. Sok vásárló még a prémium márkák esetében is előbb nézi meg az árat, mint a származási országot, különösen a nagy világmárkák esetében. És minden bizonnyal nem mindenkinek érné meg akár 30-40 százalékkal többet fizetni egy autóért csak amiatt, mert azt Németországban gyártották.
Ráadásul az sincs könnyű helyzetben, aki azért választana másik márkát, mert azt otthon gyártják. Az Audinak számos modellje Győrben, a Volkswagennek jó néhány autója Pozsonyban, a BMW jelenlegi zászlóshajója pedig Debrecenben gurul le a gyártósorról, vagyis ugyanazt a stratégiát követik a német riválisok is, mint amit a Mercedes.
Odavannak a németek Magyarországért, de az álomnak hamar vége lehet, ha nőnek a fizetések
Mint ismert, hétfőn adták át Kecskeméten a Mercedes-Benz több mint egymilliárd eurós beruházással kibővített gyárát, amely ezzel a vállalat legfontosabb európai termelési központjává vált. A beruházással a gyár a cég szerint Magyarország legnagyobb autógyára lett, és teljes kapacitás mellett évente akár 400 ezer jármű gyártására is képes lesz.
Az átadó ünnepségen Magyar Péter is részt vett. A miniszterelnök arról beszélt, hogy a kormány hosszú távon kiszámítható gazdasági környezetet kíván biztosítani a Magyarországon beruházó vállalatoknak, ugyanakkor elvárja a szabályok betartását, a magyar munkavállalók megbecsülését és a hazai beszállítók erősebb bevonását.
Kecskeméten jelenleg
- az A-osztály
- és a GLB SUV készül,
- a bővítés után pedig az elektromos C-osztály gyártása is megkezdődik.
A fejlesztés részeként új karosszéria- és összeszerelő csarnokok, fényezőüzem, valamint akkumulátor-összeszerelő részleg épült. A Mercedes szerint a későbbiekben további modellek gyártása is érkezhet a magyar üzembe.
Németországban olyan hangok is megszólaltak, akik szerint az elkészült bővítés gyásznap volt, ugyanis a termelés áthelyezése hazánkba munkahelyek megszűnését eredményezheti az anyagországban.
Helena Wisbert autóipari szakértő szerint a német autóiparban jelenleg a világ legmagasabb termelési költségeivel kell számolni, ugyanakkor Magyarország sikere nem kizárólag az alacsony béreknek köszönhető. Magyarország ugyanis Magyarország sokat tesz azért, hogy vonzó legyen a beszállítók és a gyártók számára.
Hazánk évek óta különféle ösztönző programokat kínál:
- támogatást nyújt a beruházásokhoz,
- segíti az engedélyezési folyamatokat,
- valamint az ipari infrastruktúra kiépítését is.
Emellett Magyarország központi európai elhelyezkedése logisztikai szempontból is jelentős előnyt jelent. Ez ráadásul nemcsak a német autógyártóknak fontos, hanem a világ vezető elektromosjármű- és akkumulátorgyártói számára is.
