Új lehetőségek, új esélyek

Ismét meghirdettték a Magyar Innovációs Nagydíj Pályázatot a kiemelkedő műszaki, gazdasági innovációs teljesítménnyel rendelkező magyar vállalkozások részére. A Magyar Innovációs Szövetség és a Magyar Innovációs Alapítvány immár 21. alkalommal tette közzé a felhívást. Erre 2013. február 6-ig lehet pályázni – jelentették be az elmúlt húsz évben innovációs díjat nyert vállalkozások vezetőiből álló Magyar Innovációs Klub ülésén. A pályázaton azok a Magyarországon bejegyzett vállalkozások vehetnek részt, amelyek a 2012-ben kiemelkedő technológiai, gazdasági innovációs teljesítménnyel jelentős üzleti hasznot értek el – közölte Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke.

Visszatekintve az elmúlt két évtizedre, az eddig benyújtott 1011 pályázatból 895 megvalósult, sikeres innováció és közülük 159 kapott valamilyen elismerést a felhívás keretében. A legrangosabb az innovációs nagydíj: ezt tizenkétszer kisvállalkozás, hatszor nagyvállalat és kétszer kutatóintézet érdemelte ki. A pályázatra benevezett innovációkból származó árbevétel-növekmény meghaladja az ezermilliárd forintot.

Pozitív és nagy hagyományú kezdeményezésként méltatta a pályázati felhívást a klubülésen Turóczy László, a Nemzetgazdasági Minisztérium innovációért és versenyképességért felelős helyettes államtitkára. „Az innovációba érdemes befektetni” – mondta, ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a nemzeti költségvetés teherbíró képességét megterheli a válság, ezért szeretnék, hogy jelenlegi 50 százalékot meghaladó aránynál nagyobb legyen és 2020-ra kétharmadra nőjjön a versenyszféra részesedése a KFI finanszírozásában. Bejelentette, hogy az új kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia alapján 2013-ban akciótervben összegzik a konkrét KFI-feladatokat, s hangsúlyozta, hogy a stratégia megvalósításakor az egész tudásláncot együtt kell kezelni, s a kutatási eredményeket hasznosítani kell a gazdaságban.

Méltatta az Európai Unió Horizont 2020 stratégiáját, amely a prioritási lista élére helyezi a KFI-t a közösségben, s ennek megfelelően nem csökkenti, hanem jelentősen növeli a 2014-20 között rendelkezésre álló forrást az integráció most készülő, új hétéves költségvetésében.

„Alapos átdolgozásra és kiegészítésre szorul az új nemzeti stratégia” – állapította meg a magyar tervezetről Pakucs János. A Magyar Innovációs Szövetség a dokumentum szakmai vitája keretében kinyilvánított véleményében kifogásolta, hogy miközben a stratégia középpontjában a vállalkozások állnak, elsősorban mégsem a vállalkozások fejlesztésével foglalkozik a tervezet. Hiányzik az erőforrások számszerűsítése, azaz nem derül ki, hogy az egyes célokra mekkora erőforrások, és mikor fognak rendelkezésre állni. A szövetség szerint a stratégia helyzetértékeléséből teljes egészében kimaradt a régiók innovációs helyzetének bemutatása, amely pedig nagyon fontos lenne, ugyanis a kívánatos stratégia nem feledkezhet meg a régiók innovációs alapú fejlesztéséről sem.

A stratégia célkitűzése szerint Magyarország az időszak végére 1,2-ről 1,8 százalékra növeli a GDP arányos KFI támogatások mértékét, ugyanakkor az EU 1,9-ről 3 százalékra növelné. Ez Magyarországon 50 százalékos növekedést jelentene, az EU-ban viszont 58 százalékot. Az innovációs szövetség szerint így tovább nő az elmaradásunk.