Bankok, biztosítók és befektetők is belerokkannak a német adócsalási ügybe: újabb milliárdos számlát kaptak a felelősök
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMintegy 7 milliárd eurós veszteséget szenvedett el a német pénzügyi szektor a hírhedt cum-ex és cum-cum adócsalási ügyletek miatt. A német pénzügyi felügyelet friss felmérése szerint bankok és biztosítók tucatjai már elszámolták vagy még mindig viselik a gigantikus botrány költségeit.
Újabb mérföldkőhöz érkezett Németország egyik legnagyobb pénzügyi botránya: a német pénzügyi felügyelet (BaFin) hétfőn közzétett felmérése szerint
a pénzügyi intézmények összesen mintegy 7 milliárd eurónyi költséget viselnek a hírhedt cum-ex és cum-cum ügyletek miatt.
A felmérés alapján 73 bank, 21 biztosító és további 12 pénzügyi vállalkozás számolt be arról, hogy már elszámolt veszteségeket vagy várható pénzügyi terheket könyvelt el a hatósági vizsgálatok következtében.
A botrány középpontjában olyan részvényügyletek álltak, amelyeket a német vállalatok osztalékfizetési időszaka köré szerveztek. A hatóságok szerint ezekkel a tranzakciókkal jogtalan adó-visszatérítéseket és adóelőnyöket értek el, ami milliárdos károkat okozott a német államkasszának.
Csúnyán ráfaragott a német pénzügyi szektor
A legnagyobb tételt az úgynevezett cum-cum ügyletek jelentik, amelyekhez 4,82 milliárd eurónyi költség kapcsolódik. Ezek lényege, hogy külföldi befektetők az osztalékfizetés előtt ideiglenesen német befektetőkre ruházták át részvényeiket. Mivel a hazai befektetők kedvezőbb adózási szabályok alá tartoztak, az osztalék után fizetendő tőkenyereség-adó jelentős részét meg lehetett takarítani. Az osztalék kifizetését követően a részvények visszakerültek eredeti tulajdonosaikhoz, a közvetítő pedig díjazásban részesült.
A másik konstrukció, az úgynevezett cum-ex – vagy osztalékszelvény-kereskedelem – további 2,2 milliárd eurós költséget okozott az érintett intézményeknek. Ennél a módszernél a részvények rendkívül gyors adásvétele miatt szándékosan összezavarták a tulajdonosi viszonyokat, így ugyanazon osztalék után több szereplő is jogosulatlanul igényelhetett adó-visszatérítést.
A csalássorozat különösen a 2008-as pénzügyi válság éveiben terjedt el.
Azóta a német hatóságok nagyszabású nyomozásokat indítottak, amelyek során bankokat, befektetőket, ügyvédeket és pénzügyi tanácsadókat is felelősségre vontak. A cél az elvesztett adóbevételek minél nagyobb részének visszaszerzése, miközben az érintett pénzügyi intézményekre továbbra is jelentős jogi és pénzügyi kockázatok nehezednek.
Elítélték az évszázad rablásaként elhíresült cum-ex ügy egyik fontos szereplőjét
A cum-ex botrány a magyarországi áfacsalásokhoz hasonlóan az adó visszaigénylésén alapult, a különbség annyi, hogy ebben az ügyben az osztalékadót igényelték vissza olyan részvények tulajdonosai, akik nem is voltak jogosultak osztalékra.
