Új gázpiacot talált a cégpáros

Rövid távon sokkal versenyképesebbek lehetnek Európában a kis méretű, tehát a meglévőknél olcsóbb és könnyebben telepíthető földgáz-gázcseppfolyósító (LNG) infrastruktúrák és piacok a Gazprom Germania GmbH szerint. A földrészen a Gazprom szerint 2030-ra 43 milliárd köbméternyi ilyen kapacitásra lesz igény, hiszen a belső gáztermelés csökken, a vízi és a szárazföldi szállítás üzemanyagigénye pedig erősödik. „Az, hogy végül mennyi ilyen infrastruktúra épül ki, a szabályozáson, a politikán, az árképzésen, a szükséges kis méretű cseppfolyósítók és a szállító eszközök hozzáférhetőségén múlik” – fejtette ki Timo Vehrs, a Gazprom Germania üzletfejlesztési vezetője egy tallinni konferencián.

A Gazpromnak az elmúlt években komoly fejfájást okoztak az észak-afrikai LNG-szállítmányok, amelyeken tulajdonosaik éppen Európában, a Gazprom piacán akartak túladni, mert észak-amerikai exportlehetőségeik beszűkültek. A gáztúlkínálat és a válság együtt a hosszú távú szerződésekben foglaltaknál jóval alacsonyabbra nyomta a versenypiaci gázárakat.

A társaság mégsem riválisként, hanem új üzleti lehetőségként tekint a technológiára. A németországi E.Onnal a nagyteherautókat, a buszokat, a teherhajókat, de még a személyautókat is olyan célcsoportként kezeli, amelyet meg kell győzni a gázüzemű autózás előnyeiről. E célból tavaly olyan 17 napos, 6700 mérföldes Moszkva-Berlin autóversenyt szerveztek, amelynek résztvevői sűrített gázt (CNG), illetve LNG-t használtak. Timo Vehrs szerint az e szegmens kínálta értékesítési lehetőségek kielégítésére a Gazprom a balti és a közép-európai térség LNG-piacát szeretné „fejleszteni saját, megbízható és fenntartható” energiahordozója értékesítésével. Létrehozná az ehhez szükséges, hosszú távú partnerségeken alapuló infrastruktúrát is.

A terv érdekessége, hogy a megjelölt régiók maguk is szeretnének az LNG-t importálni, ám éppen a Gazprom szállításaitól való függés csökkentése érdekében. A három baltikumi ország például közös LNG-kikötőt építene, Lengyelország egymaga két ilyen terminált alakítana ki – az egyikhez már hozzá is fogott –, a tengerpart nélküli országok pedig a lengyelországi és a horvátországi beruházásra várnak. Az utóbbi, azaz a Krk szigeti terminál építése leghamarabb 2014-ben indul Mladen Antunovic, a horvát Plinacro elnök-vezérigazgatója múlt év végi közlése szerint, de még több minden nyitott, így a finanszírozás is. A Gazprom által előtérbe helyezett visszagázosító létesítmények előnyei viszont éppen a könnyebb és olcsóbb kivitelezhetőségben rejlenek. Oroszországban először a Szahalin II. projekt során hoztak fel olyan gázt, amit cseppfolyósítva szállítottak.

A tanker 2007-ben épült, kezdetben a Gazprom Szahalin II. projektje során felhozott gázt szállította.

A tanker 2007-ben épült, kezdetben a Gazprom Szahalin II. projektje során felhozott gázt szállította.-->