Fiatalokra leselkedő veszélyek az online térben – akár a zsebpénz is bánhatja a rossz helyre kattintást

Az ESET kiberbiztonsági szakértői rámutattak, hogy a gyerekek biztonságát veszélyeztető csalások egyre kifinomultabbak. A szülőknek ezért óriási szerepe van abban, hogy felkészítsék a fiatalabb generációt az internetes veszélyekre.

A leggyakoribb veszélyek az online térben, amelyek a fiatalokra leselkednek

1. Adathalászat: a támadók hamis weboldalak és üzenetek segítségével próbálnak meg személyes információkat kicsalni a diákoktól. Sőt, a megszokott webáruházunkat is megfertőzhetik olyan kártékony kódokkal, hogy elég egy látogatás az oldalon és már el is lopták az adatainkat. Ezek az adatok aztán különféle visszaélésekre adhatnak lehetőséget – legyen szó bankkártyás csalásról, identitáslopásról vagy zsarolásról. Gyakori, hogy igazinak látszó, de hamis számla érkezik mobiltelefon- vagy Netflix-előfizetésünkről, ahol azonban a link adathalász oldalra vezet.

2. Észrevétlenül települő rejtett kártevők: az illegális letöltés, a torrentezés időnként nem várt eredménnyel járhat. A letöltőfájllal együtt kártevő is érkezhet a gépre. De ugyanez megtörténhet hamis trójai appokon keresztül is – ezek aztán titkosíthatják a fájlokat, ellophatják az adatokat, de akár magát az eszközt is használhatatlanná tehetik. Érdemes mindig a gyártók weboldaláról letölteni a kívánt szoftvereket, illetve csak a hivatalos piactérről telepíteni a megbízható alkalmazásokat.

3. Közösségi médiás manipulációk: sok átverés épp ott jelenik meg, ahol a fiatalok a legtöbb időt töltik. Kamu nyereményjátékok, hírességek nevével visszaélő posztok vagy megtévesztő üzenetek könnyen adatlopáshoz vagy kártékony szoftverek letöltéséhez vezethetnek. Sajnos nagyon gyakori az állítólagos nyereményekhez kapcsolódó csalás, de emellett a használt cikkek adás-vételi oldalain is aktívak a csalók. Figyeljünk: ami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, az mindig legyen gyanús.

4. Álprofilos kapcsolatok: a romantikusnak tűnő, idegenektől érkező ismerkedős megkeresések végül sok esetben érzelmi manipulációra, zsarolásra irányulnak. A tizenévesek könnyebben bedőlnek a feléjük érkező romantikus, őket dicsérő üzeneteknek: a csaló pedig sok esetben olyan személynek adja ki magát, akit a kamaszok többsége vonzónak talál. Ezért is fontos, hogy sose töltsünk fel a netre vagy küldjünk tovább magunkról olyan képeket, információkat, amit később megbánhatunk.

5. Hamis munkaajánlatok és ösztöndíjak: sok diák keres zsebpénz-kiegészítő munkát a nyaralása vagy fesztivál belépőjének finanszírozására. A nyári munkalehetőséget kereső vagy továbbtanulásra vágyó diákokat a csalók csábító, kihagyhatatlannak tűnő ajánlatokkal veszik célba – ezeknél gyakran előre kérnek pénzt, vagy az így megszerzett személyes adatokat használják fel további visszaélésekhez. Mindig bizonyosodjunk meg, hivatalos szervezettel van-e dolgunk, illetve a különböző költségekre hivatkozva előre kért befizetések esetén is joggal gyanakodhatunk átverésre.

6. Olcsó luxustermékek hirdetése: ha a hamis hirdetések nevetségesen alacsony áron kínálnak luxuscikkeket, úgy minden bizonnyal kamu webáruházba tévedtünk. Ezekben hamis vagy nem létező termékeket árulnak méghozzá a kamaszok körében kifejezetten népszerű márkákat kínálnak – az átverés miatt azonban a fiatalok nemcsak a pénzüket, hanem bankkártyaadataikat is elveszíthetik. A megbízható webáruházak, a gyanúsan olcsó akciós termékek felismerése nem egyszerű feladat, ám elkerülhetetlen, hogy biztonságtudatos stratégia szerint intézzük online vásárlásainkat.

Mit tehetnek a szülők?

• Tanítsuk meg őket, hogy ne osszanak meg beazonosítható személyes adatokat, és ne használjanak a valódi nevükre utaló felhasználónevet sem.
• Válasszanak mindenhol erős, egyedi jelszavakat, sőt még inkább jelmondatokat, lehetőleg kétfaktoros hitelesítéssel védve, amelyeket jelszószéfben tárolnak.
• Óvják a bankkártyaadataikat, az interneten használjanak olyan virtuális kártyát korlátozott költési limittel, amin nincs rajta a teljes zsebpénzük, ösztöndíjuk és nyári keresetük.
• Védjék a webkamerájukat – amikor nem használják, takarják le, és olyan védelmi szoftvert használjanak, amely figyelmeztet az illetéktelen hozzáférési kísérletekre.
• Ellenőrizzék rendszeresen az alkalmazásokat és regisztrációkat, valamint azt, hogy az egyes alkalmazások mihez férnek hozzá a telefonon. Nézzék át, hogy a közösségi platformok biztonsági beállításai rendben vannak-e és nem nyilvános-e minden adatuk.
• Frissítsék az eszközeik szoftverét és operációs rendszerét, illetve rendszeresen készítsenek biztonsági mentést külső adathordozóra.
• Minden eszközükön használjanak megbízható gyártótól vásárolt védelmi szoftvert.
• Fontos, hogy megtanítsuk, hogy a józan eszüket is használják a fiatalok – gondolkodjanak, mielőtt megnyitnak egy-egy linket vagy gyanús csatolmányt, sose engedjenek a sürgetésnek, legyenek mindig résen!
• Figyeljünk a wifink biztonságára, erős jelszóval védjük és rendszeresen frissítsük – ha egy családban többen is ugyanazt a wifihálózatot használják, akkor ha az egyik eszköz például egy gyanús letöltés miatt megfertőződik, akkor azon keresztül akár az összes többi is sebezhetővé válhat.

További részletek az Origo oldalán olvashatók.