Kell az orosz gáz, de olcsóbban

A fosszilis energiahordozóknak, ezen belül a földgáznak hosszabb távon is szerepe lesz az Európai Unió (EU) energiaellátásában, részben szén-dioxid kibocsátás csökkentési törekvései miatt. Ám a gázeladóknak is át kell gondolniuk a szerepüket Günther Oettinger, az EU energiabiztosa szerint. „Új és versenyképes ármodellel kell előállniuk” – jelentette ki az EU-Norvégia Gázkonferencián. Példáként a norvég állami Statoilt említette, amelynek árképletében egyre nagyobb súllyal szerepelnek a spotpiaci gázárak. (A hagyományos gázárképlet a földgáz helyettesítésére alkalmas két olajtermék árát követi – a szerk.)

Günther Oettinger szerint nem szabad önálló kérdésként kezelni sem a gázt, sem általában az energiát, vagy a klímapolitikát, csak az adott nemzetgazdaságokra való hatásaikkal összefüggésben. Az amerikai gazdaságra is pezsdítően hatott a gázárak ottani csökkenése, ugyanakkor veszélyek – például munkahelyek megszűnése – fenyegetnek, ha a magas energiaköltségek miatt ipari tevékenységek veszítik el a versenyképességüket.

Oettinger elítélően beszélt arról, hogy egyes „külső” országok politikai eszköznek használják a gázt, amikor azt tárgyalásaikon az energián túlmutató érdekek érvényesítésére használják, áll a naturalgasforeurope.com összefoglalójában.

Néhány napja éppen ebben a fenti összefüggésben került ismét terítékre a gázárképlet a magas szintű orosz-ukrán tárgyalásokon, amelyről Oettinger is beszélt. Viktor Janukovics ukrán elnök az optimális és hosszú távon is fenntartható árformulát mielőbbi megtalálásának fontosságát hangsúlyozta orosz kollégájának, Vlagyimir Putyinnak. „Olyan képletre van szükség, amely illeszkedik a két ország stratégiai jellegű kapcsolatához”. A Kyiv Post idézi az ukrán külügyminisztérium tájékoztatás-politikai osztályának a vezetőjét is, aki szerint ukrán szakértők mér aktívan dolgoznak a konszenzusos megoldás megtalálásán.

A tárgyaláscsomag terítékre került az orosz-fehérorosz-kazah vámunió is, amelyben az orosz fél szívesen látná, Ukrajnát is. Utóbbi kész e gazdasági kapcsolatok erősítésére, de csak együttműködő partnerként, tekintettel például a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO) csatlakozásával összefüggő kötelezettségeire. Janukovics kijelentette: a vámunióval való együttműködés csak az összes érintett tagországgal való tárgyaláson alapulhat.

Az ukrán elnök újból hangsúlyozta, hogy országa továbbra is nyitott az Oroszországból érkező földgáz tranzitjára. Mindez azért fontos, mert a Déli Áramlat gázvezeték tervének meghirdetése óta fennáll a veszély, hogy az orosz gáz szállítási útvonala ugyanúgy elkerüli majd Ukrajnát, ahogyan elkerüli az Északi Áramlat átadása óta Lengyelországot is. E téren akkor javulhatnának Ukrajna pozíciói, ha résztulajdont engedne gázrendszerében az orosz Gazpromnak. Éppen úgy, mint nemrég Fehéroroszág, ahol ma már az ország teljes nagynyomású gázrendszere orosz kézben van. Cserébe a fehéroroszok élvezik a vámunióval járó előnyöket, oroszországi beruházási lehetőséghez jutnak, és kezelhető áron érkezik hozzájuk az orosz gáz. Ebből a „gázfüggésért gazdasági előnyöket” megállapodásból azonban Ukrajna egyelőre nem kér.
Vagy mégis? Janukovics és Putyin olyan vegyes vállalat létrehozásáról egyeztetett, amely – az ukrán részről korábban tervezettel ellentétben – uniós részvétel nélkül újítja fel az ukrán gázhálózatot.

A Gazprommal létrehozandó vegyesvállalatról annyit mondott Janukovics még a tárgyalások előtt, hogy majd az irányíthatja az ukrajnai gázrendszert, de tulajdonjogot nem szerezhet benne, azt bérelnie kellene.
Hivatalos forrásra hivatkozó ukrán hírügynökségi jelentések szerint, ha minden a múlt héten megállapodottak szerint halad, keleti szomszédunk a mostaninak akár a feléért, ezer köbméterenként akár 260 dollárért is kaphatja az orosz gázt.

A helyzet megoldódásának azonban sajátos következményei lehetnek az Ukrajna elkerülését (is) célzó Déli Áramlat gázvezetékre. A projekt lényegében fölöslegessé válna, bár e feltételezést a Gazprom illetékesei az útvonal-diverzifikáció előnyeire hivatkozva rendre elutasítják. A majd Magyarországon is áthaladó cső itteni szakaszának 2015 végére el kell készülnie, és 2016-ban indulhat rajta a gázszállítás. Igaz, még nincs minden sínen.

A vállalkozásban való orosz részvétel ütközik az EU 3. energiacsomagjában foglaltakkal. A Gazprom felmentést szeretne a csomag azon passzusa aló, amely szerint a gáz eladója nem lehet egyben tulajdonosa a gázszállító infrastruktúrának. Az érintett orosz-EU tárgyalások folynak.

Ukrajna nem tesz fel mindent az orosz lapra: Lengyelországon és közelgő Magyarországon keresztüli importján felül ez év végétől Szlovákián át is várhat földgázt, erről Oettinger beszélt a Kommerszant-Ukrajnának.

Litvániában sem könnyű

A 3. energiacsomag Litvániában is fejfájást okozhat az orosz társaságnak, de a német E.Onnak is: el kell adniuk az ottani gázhálózatban lévő tulajdonrészüket. A litvániai Lietuvos Dujos közműtársaság közölte, hogy július végére önálló cégbe szervezi a gázszállítását, az uniós liberalizációs szabályoknak megfelelően. Az új gázszállító társaság, az Amber Grid alaptőkéje 1,6 milliárd litas (602,4 millió dollár) lesz, vagyis értékben hozzákerül az anyacég eszközeinek 57,4 százaléka. Az E.Onnak 38,92, a Gazpromnak 37,06, a litván kormánynak 17,7 százaléka van a Lietuvos Dujosban, a kisebb részvényeseknek együtt pedig 6,32 százaléka. Ha a két nagy tulajdonos nem száll ki 2014 októberéig az újonnan létrejövő társaságból, akkor annak irányítási joga az államra száll.