„A Mercedes történelmet írt”

– Decemberben vették fel a háromezredik alkalmazottat. A szombati termelés bevezetése nem jelenti azt, hogy létszámbővítésre lenne szükség?
– Igen háromezren vagyunk, ennyi emberre van szükségünk a kétműszakos termeléshez. Március végéig két nyolc órás műszakban dolgoztunk, de azért döntöttük el, hogy áprilisban szükség szerint szombatonként is lehet műszak, mert jó piaci visszajelzéseket kaptunk az új modellről. A kompakt limuzin, a CLA januárban Észak-Amerika legnagyobb autószalonján Detroitban majd pedig Genfben mutatkozott be. Az autószalonok látogatói szerint a CLA jól illeszkedik a Mercedes kínálati palettájához, úgyhogy nagyon optimisták vagyunk, de nem készülünk létszámbővítésre.

– A tervek szerint melyik modellből hányat gyártanak idén?
– Az elmúlt évi 40 ezer után idén terveink szerint több mint 100 ezer autó gördül le a gyártósorról, de a két modell egymáshoz való aránya a megrendelésektől függ. Miután Kecskemétre egy nagyon rugalmas termelési rendszert telepítettünk, hónapról hónapra változhat a termelés aránya. A CLA nagyon erős modell, de minden a jármű nemzetközi fogadtatásától függ. A B-osztályt két helyen, Rastattban és Kecskeméten is gyártjuk, a CLA azonban kizárólag Magyarországon készül a világpiac számára

– És ha kevésnek bizonyul a termelőkapacitás? Ezt azért is kérdezem, mert a gyár tavaly márciusi avatásán a Daimler-konszern első embere, Dieter Zetsche kimutatott az ablakon pusztára, és azt mondta: itt elég helyünk van a gyár bővítésére.
– Összesen 441 hektár van a vállalat birtokában Kecskeméten. A 160 hektáros bekerített területen építették fel a magyar kivitelezők az összesen 310 ezer négyzetméternyi üzemépületeket. Így hát valóban lenne hova terjeszkedni, de ma még nincs döntés arról, hogy új modellek gyártása kerülne Kecskemétre, vagy hogy bővítenénk a gyárat. Persze jó esélyeink vannak arra, hogy az üzem bővüljön a jövőben, de hangsúlyozom, egyelőre még semmilyen döntés nincs az ügyben.

– Az elmúlt évben miért vezették be az alkalmazottak számára az úgynevezett munkaidőkeretet?
– A szakszervezetekkel egyetértésben – és a magyar kormány által módosított jogszabály-módosításoknak köszönhetően – azért vezettük be a Mercedes-Benznél már jó ideje bevált munkaidőkeretet, mert az nagymértékben hozzájárul a gyár rugalmasságához. Így azonnal reagálni tudunk a világpiac keresletingadozásaira. A munkaidőkeret tulajdonképpen nem más, mint egy munkaidőszámla. Amikor több autót kell gyártani, a túlórák felhalmozódnak a számlán, amikor kevesebbet, a számlán felgyűlt többlet munkaórákból levonható a kiesett munkaóra. Ennek legfontosabb előnye a dolgozók számára, hogy azokban a hónapokban is megkapják az alapfizetésüket, amelyekben kevesebbet dolgoznak. Eleinte szokatlan lehetett a magyar alkalmazottak számára, akik megszokták, hogy a túlmunkát azonnal, hónap végén kifizetik. Így azonban nem kapnak kevesebb fizetést, ha csökken a megrendelések száma. Ugyanakkor ez világszerte bevett gyakorlat az egész autóiparban, csak annyi a különbség, hogy hány órát határoznak meg a munkaidőkeret számára. A munkaidőkeret révén hosszú távon sikeresek tudunk lenni Kecskeméten, ugyanakkor meggyőződésem, hogy sok helyi vállalat is alkalmazni fogja ezt a rendszert a jövőben.

– Úgy tudom, hogy a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary alkalmazottainak jó része korábban semmiféle gyakorlatot nem szerzett az autóiparban.
– Nagy kihívás egy új üzem létesítése, és az is hogy, megfelelően képzett szakembereket találjunk. Ezért már több mint három éve elkezdtük a munkát, és a kiválasztottakat németországi tréningekre küldtük. Így, mire felépült a gyár és megkezdődött a termelés, megvolt a megfelelő kezdőcsapat: magyar mérnökök, karbantartók, műhelyfőnökök. Sok időt és pénzt fordítottunk alkalmazottaink felkészítésére, de ez fontos volt ahhoz, hogy egy prémium termék gyártása megkezdődhessen. De ezzel még nem elégedhettünk meg, ezért vezettük be a Németországban már bevált duális képzési programunkat. Idén több mint száz tanulónk lesz a szakközépiskolai duális képzésben. Ezek a 15-16 éves tanulók három év alatt pontosan olyan végzettséget szereznek, amire nekünk szükségünk van. Számukra rutinfeladat lesz a robotok vagy a fényezőüzem berendezéseinek karbantartása.

– De külföldi szakemberek is dolgoznak a gyárban.
– Igen, háromszáz német, illetve a Daimler AG más országokból érkezett szakértője dolgozik a gyárban, akik manapság segítenek bennünket a termelés felfuttatásában. Ugyanakkor arra készülünk, hogy fokozatosan kiváltsuk őket magyar szakemberekkel.

– Januárban bejelentették, hogy a CLA gyártásba állítása révén 17-ről 25-re emelkedett a magyarországi beszállítók száma. Várható, hogy a későbbiekben bővüljön ez a kör?
– A Mercedes-Benz történelmet írt Magyarországon, hiszen egy új termelés rendszert vezetett be, amivel nagymértékben támogatjuk a magyar ipar nemzetközi versenyképességét. A Kecskemét-projekt tulajdonképpen nem csak a Mercedes-Benz sajátja, hanem egy olyan program, ami megváltoztatja a magyar ipar szerkezetét. Ezért szeretnénk minél több magyar vállalatot bevonni a munkába. Jelenleg 25 beszállító gyárt alkatrészeket Magyarországon a Mercedes-Benz számára és nem csak Kecskemétre, hanem többek között a rastatti üzembe is szállítanak. Ezek persze nemzetközi cégek, amelyek elhatározták, hogy termelést hoznak Magyarországra. Az alkatrészgyártókra ugyanis nagy hatást gyakorolt a Mercedes-Benz helyszínválasztása. Az ilyen világcégek közé tartozik például a Magna, amely kecskeméti üzemünkhöz közel telepedett meg, ugyanakkor nem csupán nekünk termel. A magyar gazdaság számára is óriási előnyt jelent a kecskeméti Mercedes-Benz gyár jelenléte: a gyár kivitelezési munkáinak több mint 90 százalékát magyar cégek nyerték el. A gyár üzemeltetésével kapcsolatban pedig további lehetőség nyílt a helyi vállalkozók, például szolgáltatók és iparosok számára is. Emellett a Daimler AG és a magyar kormány által 2012-ben kötött stratégiai partnerségi megállapodás célja is, hogy hosszú távon autóipari központtá váljon a kecskeméti régió.

Hobbi: oldtimer Mercedes SL, futás, foci

A stuttgarti Berufsakademie-n végzett villamosmérnökként és 1994-ben került a Daimler-Benz AG-hez.

1994: Karosszériatervezés – Daimler-Benz AG, Sindelfingen,

1996: A Teams Electric, Electronic Tools and Processes vezetője – Daimler-Benz AG -Freightliner, Portland (USA)

1999: Mercedes-Benz Cars járműfejlesztési asszisztens – DaimlerChrysler AG, Stuttgart

2002: Az elektromos összeszerelő műhely vezetője – DaimlerChrysler AG, Sindelfingen

2004: A CL-osztály összeszerelő és karosszéria üzemének vezetője – DaimlerChrysler AG, Sindelfingen

2005: Mercedes-Benz Cars ügyvezető igazgatói asszisztens – Daimler AG, Stuttgart

2007–2010: Vezető pozíció az alábbi szereldékben: S-osztály, CL-osztály, Maybach, SLS, Guard, Pullmann, B osztály tüzelőanyag-cella, üléskészítés, aggregátor-felszereltség – Daimler AG, Sindelfingen

Hobbi: oldtimer Mercedes SL, futás, foci

A stuttgarti Berufsakademie-n végzett villamosmérnökként és 1994-ben került a Daimler-Benz AG-hez.

1994: Karosszériatervezés – Daimler-Benz AG, Sindelfingen,

1996: A Teams Electric, Electronic Tools and Processes vezetője – Daimler-Benz AG -Freightliner, Portland (USA)

1999: Mercedes-Benz Cars járműfejlesztési asszisztens – DaimlerChrysler AG, Stuttgart

2002: Az elektromos összeszerelő műhely vezetője – DaimlerChrysler AG, Sindelfingen

2004: A CL-osztály összeszerelő és karosszéria üzemének vezetője – DaimlerChrysler AG, Sindelfingen

2005: Mercedes-Benz Cars ügyvezető igazgatói asszisztens – Daimler AG, Stuttgart

2007–2010: Vezető pozíció az alábbi szereldékben: S-osztály, CL-osztály, Maybach, SLS, Guard, Pullmann, B osztály tüzelőanyag-cella, üléskészítés, aggregátor-felszereltség – Daimler AG, Sindelfingen Az anyacég és a piac A Daimler AG az elmúlt évben 98 ezer alkalmazottal 1 millió 451 ezer járművet állított elő és árbevétele elérte a 61,8 milliárd eurót.

A Mercedes-Benz 2020-ig új szegmensekben akar megjelenni és addig 13 új modellel gazdagodik a kínálati paletta. A cég a következő években új gyárakat is épít a cél elérése érdekében. -->