Német vélemény: Magyarország gazdasági szempontból jó úton jár

Azok, akik most kételkednek Európában, emlékezzenek arra, hogy az európai bővítéssel egy közös európai jövő nyílt meg, "Európa egysége nélkül egy új világrendben magunkra maradnánk" – mondta Genscher, aki emlékeztetett arra is: 1989-ben több tízezer NDK-s állampolgár Magyarországon keresett és talált menedéket, "és még egyszer szeretném megköszönni, nemcsak a németek, hanem egész Európa nevében". Az egykori politikus személyes köszönetét fejezte ki az eseményen jelen lévő Horváth Istvánnak, akkori belügyminiszternek is.

Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára már azt is sokat mondónak nevezte, hogy egy volt német miniszter jelen van az eseményen." A magyar-német kapcsolatokat úgy jellemezte: azok láttak már szebb napokat is, és nagy bajnak tartotta, ha Németországban Magyarországról rosszat írnak. Éppen ezért van különös jelentősége az ilyen a közös találkozásnak, ünneplésnek - tette hozzá. A politikus szerint nem érdemes pusztán csak a mai nyugat-európai viszonyokkal összehasonlítani azokat a vitákat, amelyeket ma Magyarországon vívnak. "El kell gondolkodni azon, milyen volt 20-25 évvel a második világháború után Németország, milyen viták voltak - milyen viták övezték a médiát s milyen társadalmi feszültségek voltak -, és ha ebbe a történelmi összefüggésbe helyezzük mindazt, ami Magyarországon történik, akkor egész más szemmel nézhetnének a német újságírók is erre az országra." A helyettes államtitkár hangsúlyozta: senki nem gondolhatja komolyan, hogy Magyarország számára ne lenne fontos a szabadság, és hogy az országban bármiféle szélsőséges csoportosulás valaha is meghatározó erőre kaphat. A politikus fontos jelzésnek nevezte, hogy Varga Mihály első külföldi útja éppen Németországba vezetett, és megerősítette: a német nagyvállalatok, vállalkozások kéréseit, panaszait különös figyelemmel hallgatja a magyar kormány. "Ha történtek is hibák ebben az együttműködésben, ezek korrekciója első helyen áll" - tette hozzá.

Ulrich Bettermann, a német családi tulajdonban lévő OBO vállalatcsoport elnök-tulajdonosa elmondta: a cég 1993-as magyarországi elindítását követően 1996-ban Bugyi településben találta meg a megfelelő helyet beruházásaihoz, de a sikerhez elengedhetetlen a folyamatos fejlesztés, amit folytatnak. Ulrich Bettermann megerősítette, hogy nem helyeznek át termelést távol-keleti országokba. Az elnök a magyar gazdasági helyzetről azt mondta: az európai problémák ellenére "meg vagyok győződve, hogy Magyarország gazdasági szempontból jó úton jár."

Az 1993 májusában alapított OBO Bettermann Hungary Kft. a német OBO Bettermann cégcsoport hazai leányvállalata. A társaság mára a cégcsoport délkelet-európai logisztikai központjaként a legnagyobb leányvállalatává nőtte ki magát, és Magyarországon is piacvezetővé vált a villamos installációs termékek terén.

A cég beruházásai között kiemelkedő jelentőségű a világviszonylatban is modernnek számító, évi 8000 tonna kapacitású tűzihorganyzó üzem, amely 2004-ben állt üzembe. Az ipari park fejlesztése a gazdasági válság időszakában is folyamatos volt, 2002 és 2010 között összesen 22 ezer négyzetméter új üzemi területet adtak át.

Az OBO cégek beszállításai közé tartozik az Opel üzem Szentgotthárdon, a 4-es metró beruházás Budapesten, Hankook gyár Dunaújvárosban és az Audi gyár bővítése Győrött. Az OBO Bettermann Hungary Kft. születésnapi évfordulóhoz kapcsolódva adták át az új logisztikai csarnokot, mellyel a magyarországi bázis az OBO Bettermann közép- és kelet-európai logisztikai központjává válik, de a tervek szerint az év második felében az ipari park területén megnyílik a vállalatcsoport új oktatóközpontja, amely közép- és kelet-európai oktatási központként is szolgálhat. A jelenleg csaknem 700 alkalmazottat foglalkoztató OBO Bettermann Hungary Kft. a térség egyik legjelentősebb gazdasági szereplője és munkaadója. 2012-ben árbevétele elérte a 13,5 milliárd forintot.