A termőföldtől a terített asztalig
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgy éve a kormányfő, Orbán Viktor tisztelte meg jelenlétével a malom alapkőletételét. Most a vidékfejlesztési miniszter, dr. Fazekas Sándor vágta át az új létesítmény bejáratát időlegesen „őrző” nemzeti színű szalagot... A nem mindennapi fejlesztés lehetővé teszi, hogy 24 óra alatt 200 tonna úgynevezett lágybúzát, illetve 150 tonna durumbúzát dolgozzanak itt fel.
A durumbúza jelentőségét az adja, hogy eddig Gyermely sem a termesztésével, sem az őrlésével nem foglalkozott. A fejlesztés eredményeként viszont a durumdarát is a cég állítja elő, így az utolsó jelentős tésztaipari alapanyag tisztán magyar forrásból származik majd.
A tárca vezetője, dr. Fazekas Sándor az eseményen szólt arról, hogy a Gyermelyi Vállalatcsoport tevékenysége napjainkra már a termőföldtől az asztalig „visz”. Teljes a vertikum a szántóföldi betakarítástól a végtermék forgalmazásáig.
A miniszter szavait követve igyekeztünk felgöngyölíteni, mi is az a teljes vertikum. A több mint ötven év alatt a szerves fejlődés és a tudatos korszerűsítés eredményeként alakult ki egy 9100 hektáros növénytermesztő egység a cégcsoporton belül, amely az élelmiszerlánc nélkülözhetetlen eleme. Ez látja el az állattenyésztést, kiszolgálja magas termelési és technológiai színvonalon az élelmiszeripari termelés igényeit. Az őszi búza termőterülete ugyanis meghaladja a 4000 hektárt.
Ha már learatták a gabonát, az a malmok gyomrába kerül. Az új beruházásnak köszönhetően már két malommal rendelkezik a cégcsoport. A svájci Bühler-technológia alkalmas arra, hogy évente akár 90 ezer tonna búzát őröljenek meg. A tésztagyár ellátásán túl készül itt tésztaipari- és finomliszt, valamint kenyérliszt, félfehér kenyérliszt, rétesliszt, étkezési búzadara. Búzacsírát is előállítanak kereskedelmi partnereiknek, tésztagyártóknak és pékeknek.
A tojóágazat három telepén összesen 13 különböző méretű ketreces technológiájú tojóólban „működik”. Évente 140 millió darab tojás kerül ki a baromfik alól, amelyből 70 milliót a tésztagyár használ fel. A mennyiség másik felét az úgynevezett továbbfelhasználóknak és kereskedőknek értékesíti a társaság. A tojásokat súly szerint válogatják, az előírásoknak megfelelően jelölik. Kiszerelésük a vevők igényeinek megfelelően történik.
A Gyermelyi tészta Magyarország piacvezető márkája. Magas minőségében, a high-tech műszaki színvonal és kiváló alapanyagok mellett, fontos szerepe van az emberi tényezőnek. A szorgalom, a negyvenéves tapasztalat, a felkészült szakembergárda talán még a csúcstechnológiánál is fontosabb.
Azt nem állítható, hogy a gyermelyi sikersztori már 1953. január 21-én, a Petőfi Szövetkezet megalakulásával kezdetét vette. A mai eredményekhez hosszú és rögös út vezetett, miközben az elődök értékítélete máig ható a cégcsoport tevékenységére. Még hatvan év után is.
A Gyermely Zrt. az elmúlt évtizedek alatt következetes üzletpolitikájával és kiváló minőségű termékeivel elismertséget szerzett a hazai fogyasztók körében. Főbb termékeivel piacvezető, és meghatározó a hazai élelmiszeriparban. Az elmúlt években dinamikusan bővíti exporttevékenységét is.
Negyed századon keresztül volt csúcsvezető Bokros Zsigmond
Több mint negyven évet töltött a cégnél illetve jogelődjeinél Bokros Zsigmond, a Gyermelyi Vállalatcsoport igazgatója. Április elsejétől nyugdíjba vonult, 25 évnyi csúcsvezetősködést követően, hiszen a szakembert már 1987-ben az akkori Petőfi Termelőszövetkezet elnökének választották.Bokros Zsigmond azonban nem köszön el teljesen a cégcsoporttól, mivel a holding vezetésében a továbbiakban is szerepet vállal.
– A legnehezebb időszakot talán a nyolcvanas évek közepe jelentette – emlékezett vissza a szakember. – A tésztagyár vezetése, a szövetkezet irányítása egyszerre zúdult a nyakunkba. A termékek értékesítése is a téesz irányítása alá került. A gazdaság életében és személyesen is ez volt pályafutásom legnagyobb váltása. A teljes cég háromnegyede került a kezem alá. Erre az időszakra esett a malom tervezése, majd megépítése. Ezzel óriási problémát oldottunk meg.
Egységes lett végre a minőségi tésztagyártáshoz szükséges alapanyag. A legszebb pillanat a részvénytársasággá alakulás volt. Közös akarattal egyben tartottuk a vagyont.
Ezzel alapoztuk meg a cég fejlődését, amely ma is 100 százalékig magyar tulajdonban maradt.
Bokros Zsigmond azonban nem köszön el teljesen a cégcsoporttól, mivel a holding vezetésében a továbbiakban is szerepet vállal.
– A legnehezebb időszakot talán a nyolcvanas évek közepe jelentette – emlékezett vissza a szakember. – A tésztagyár vezetése, a szövetkezet irányítása egyszerre zúdult a nyakunkba. A termékek értékesítése is a téesz irányítása alá került. A gazdaság életében és személyesen is ez volt pályafutásom legnagyobb váltása. A teljes cég háromnegyede került a kezem alá. Erre az időszakra esett a malom tervezése, majd megépítése. Ezzel óriási problémát oldottunk meg.
Egységes lett végre a minőségi tésztagyártáshoz szükséges alapanyag. A legszebb pillanat a részvénytársasággá alakulás volt. Közös akarattal egyben tartottuk a vagyont.
Ezzel alapoztuk meg a cég fejlődését, amely ma is 100 százalékig magyar tulajdonban maradt. Új nagyberuházásokra is készülnek A malom megépítése újabb beruházásokat indukál. Egy egymilliárd forintos fejlesztés során nyárra elkészül a 32 ezer tonnás rendszer korszerű gabona be- és kitárolás alkalmas rendszer. Emellett egy újabb, 100 ezer férőhelyes tojóól is épül. Bővül a tésztagyár gépparkja, miközben befejeződik a tavaly megkezdett betakarítógép-fejlesztési projekt. Összességében ezek a fejlesztések 3 milliárd forintot tesznek ki.-->
