Hogyan tehető műértővé egy számítógép?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaságmuzeológia A festészetet megítélő szakértőknek magas szintű absztrakciós képességekre van szüksége. Főleg, ha alkotásokat kell festőkhöz rendelni vagy hamisítványokat kell leleplezni. Ehhez ugyanis a műértőnek nagyon különböző képeken kell kivenni egy adott festő mindig állandó „kézjegyét”.
Ilyen elvonatkoztatási teljesítményre számítógépek eddig nem voltak képesek. Gond nélkül meghatározzák ugyan, hogy egy adott kép eltér-e egy mintától, viszont a számítógépnek „különösen nehezére esik” izolálni azokat a közös vonásokat, amelyek több képen is felfedezhetők és megkülönböztetni őket egy sor másik festménytől. Az egyesült államokbeli New Hampshire-ben található Dartmouth College informatikusa, James Hughes most egy olyan eredetiséget vizsgáló eljárást fejlesztett ki, amely az emberi látási szokásokhoz igazodik: az úgynevezett Sparse Codinghoz. Az agy neuronjainak „takarékos” eljárását utánozza, hogy a képfelismerés során a lényeges jellegzetességekre összpontosítson: egy ember például még erősen módosítva is felismeri a Mona Lisát, amíg az ábrázolás „magja” megmarad.
Ha aztán Hughes számítógépe a Sparse Coding segítségével felismerte egy művész alkotásainak közös vonásait, riadót fúj, amint egy más jegyekkel ellátott kép kerül elé.
