Megállapodnának a gyártók
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság– A Széll Kálmán-tervben foglaltak ellenére végül is nem csökkentették további 60 milliárd forinttal a gyógyszerkasszát. Elégedettek?
– Ez mindössze azt jelentette, hogy a kormányzat reálisan ítélte meg a helyzetet, és felmérte: az ellátás színvonalának veszélyeztetése nélkül több pénzt nem lehet kivonni a gyógyszertámogatásból. Látni kell azonban, hogy Magyarországon, ahol már a gazdasági fejlődést is gátolja a lakosság rossz egészségi állapota, még régiós szinten is nagyon alacsonyak az egészségügyi közkiadások. A GDP 4 százaléka körül vannak a visegrádi országok 6 százalékával szemben. Ennyi pénzből már nem lehet a korábbi színvonalat fenntartani, ami igaz a kórházi ellátásra éppúgy, mint a gyógyszer-finanszírozásra.
– Nem is jutnak hozzá a magyar betegek minden olyan korszerű terápiához, ami a környező országokban is biztosított – ahogyan erre önök már tavaly felhívták a figyelmet.
– Egy sor innovatív gyógyszert már itthon is használhatnának a gyógyításban, de nálunk ezek nem kaptak még támogatást, anélkül pedig elérhetetlenek. Nem egyedi ez a világban, de nálunk egyre nő az az időtáv, mire a betegek hozzájutnak a legújabb készítményekhez. Ez nem csak finanszírozási kérdés, mert emberi sorsokról van szó. Mi mindent megteszünk azért, hogy a kormányzattal sikerüljön egy olyan középtávú ágazati megállapodást kötnünk, amely többek között garantálja, hogy a magyar betegek is időben hozzájutnak a korszerű terápiás lehetőségekhez. Ez az egyén és a közösség érdeke egyaránt.
– Az iparági megállapodás terve nem új, mégsem sikerült még tető alá hozni. Kin vagy min múlik ez?
– Az ágazaton belül több érdekképviselet is működik, és először ezeknek kell azt a közös nevezőt megtalálniuk, amit a kormányzat felé képviselhetünk. Reményeink szerint még a nyár előtt meg tudunk állapodni a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetségével, és a Generikus Gyógyszergyártók Egyesületével.
– Melyek azok a kérdések, amelyekben feltétlenül meg szeretnének állapodni a kormánnyal?
– Minden szereplőnek, a betegektől az orvosokon és a patikusokon át a gyógyszercégekig és a kormányig is az az elsődleges érdeke, hogy kiszámítható legyen a gyógyszerellátás. Ehhez először is előre meg kell határozni a gyógyszertámogatás mértékét, akár a GDP arányában, akár konkrét összegben. Tisztázni kell azt is bevonhatók-e egyéb források és akar-e és mennyit áldozni a kormány a korszerű terápiákra. Nem hagyható ki a megállapodásban a kutatás-fejlesztés támogatásának a kérdése sem.
– Az innováció egyre többe kerül, dollár tízmilliárdokat és hosszú éveket emészt fel ma már egy-egy új készítmény kifejlesztése.
– A gyógyszeripar számára most az az egyik legnagyobb kihívás, hogy miként lehet a legújabb tudományos eredményeket felhasználva hatékonyabbá tenné a kutatás-fejlesztés folyamatát. Egy-egy gyártó ma már nem is képes a teljes kutatás-fejlesztést kontrollálni, alkalmi együttműködéseket köt egyetemekkel, akadémiai intézetekkel, más cégekkel, start up és biotechnológiai vállalkozásokkal, amelyek szintén rendelkeznek részeredményekkel az adott témában. A kutatás-fejlesztés ma már egyre inkább hálózatban történik, és azok az országok, amelyek felismerik, hogy ebben van a jövő, sokoldalú támogatást nyújtanak ehhez a munkához.
Jakab Zoltán (46)
1990-ben szerzett általános orvosi diplomát a SOTE-n.1991 óta dolgozik a gyógyszeriparban értékesítési, marketing, kormányzati kapcsolatok poziciókban
2008-tól az Abbott Laboratories, majd 2013-tól az abból kivált AbbVie biogyógyszer vállalat magyarországi ügyvezetője
2013. május 6. óta az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke
Nős, 4 gyermeke van.
1991 óta dolgozik a gyógyszeriparban értékesítési, marketing, kormányzati kapcsolatok poziciókban
2008-tól az Abbott Laboratories, majd 2013-tól az abból kivált AbbVie biogyógyszer vállalat magyarországi ügyvezetője
2013. május 6. óta az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke
Nős, 4 gyermeke van.-->
