Határokon átívelő jövőtervezés a közös agrárpolitikáért

Fórum A Kárpát-medencei gazdák érdekeiért szóltak a tizennegyedik aradi magyar-magyar találkozó résztvevői

Minőségi szintre jutott a Kárpát-medencei gazdák együttműködése, érdekképviselete az elmúlt években – derült ki az elmúlt szombaton Aradon, a XIV. magyar-magyar gazdatalálkozón, melynek mottója az összefogásra épül: „Együtt egy közös agrárpolitikáért!”. A fórumot Gheorghe Seculici, az Aradi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is köszöntötte, kiemelve a jó együttműködést a magyarországi partnerekkel, helyi önkormányzatokkal. Hangsúlyozta a helyi ipari park jelentőségét, mely az első, amit magyar modell szerint építettek fel. E hely adott teret az Agromalim által létrehozott négynapos szakmai és mezőgazdasági kiállításnak is szeptember 12–15. között.

A Kárpát-medencei együtt gondolkodás fontosságát emelte ki Bognár Levente aradi alpolgármester, melynek tétje nem más, mint a gazda léte ott, ahol született. Csősz János, a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületének elnöke kifejtette, hogy Bánátikum néven védettséget kívánnak szerezni a térség hagyományos termékeinek, jelezve, hogy a régió gazdái léteznek, termelnek, és termékeiket behozzák a köztudatba.

A négynapos kiállítás idején az Agromalim, a sokéves együttműködést megköszönve, elismerésben részesítette az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnökét, Kocsik Józsefet, aki ez alkalomból egy limitált kiadású díszalbumot kapott. Az elnök lapunknak kifejtette, az évek során baráti kapcsolat alakult ki a magyarországi partnerekkel, s a gazdaság terén mindent megoldanak, ami megoldható. Együttműködnek többek között a hódmezővásárhelyi egyetemmel, a szegedi paprikakutató intézettel. Sikeres a közös munkájuk az Agromalimmal, melynek stábjától minden segítséget megkapott.

A találkozón Békésből Pallér István Imre is részt vett. A szabadkígyósi családi gazdálkodót sok szál köti Erdélyhez, nagyapja gyulafehérvári, a rokonságának 40 százaléka e vidéken él. Ő maga jól ismeri a határ mindkét oldalát, meggyőződése, hogy a tájat nem lehet határral átvágni, hiszen az összetartozik. A gazdálkodók szakmai képzéseken hangolódtak össze. Az együttműködés egészen odáig terjed, hogy amikor vetőmagra, növényvédő szerekre, műtrágyára, fóliasátorra van szükség, megkeresik egymást, hogy segíthessenek. A határ két oldalán a fejlesztések tökéletesen összeilleszthetők, a módszerekben is nagy a hasonlóság, és folyamatosan tudnak egymásnak tanácsot adni.