Elektromos átállás: Magyarország átlagon felül teljesít – ezekben a mutatókban remekeltünk 2025-ben
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságElkészült az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának 2025 utolsó két negyedévét átfogó jelentése. A dokumentumokból kiderül, hogy miközben aktívan zajlik az elektrifikáció, addig a tagállamok energiafogyasztása emelkedik.
Az adatok az iráni háború hatásaival ugyan nem számolnak, de így is fontos trendekre világítanak rá, valamint azt is felfedik, hogy a tagországok energiapiacai között markáns különbségek vannak, amelyek a fogyasztói árakban is megmutatkoznak.
Zöld úton jár az Európai Unió
A vizsgált időszakban tovább nőtt a megújuló energiaforrásokra épülő termelőállomány beépített teljesítménye, különösen a napenergia-kapacitások bővültek:
a termelés 2025-ben rekordot döntve 275 TWh-ra emelkedett, amely éves alapon mérve 18 százalékos növekedést jelent.
Azonos időszakban a tengeri szélerőművekből származó energia mennyisége 4 százalékkal, vagyis 3 TWh-val nőtt. A zöldenergia kapacitások bővítése 2025-ben rekordközeli szinten maradt, csaknem elérte a 70 gigawattot:
- a beruházásoknak köszönhetően 56 GW napenergia, és
- 13 GW szélerőmű-kapacitás létesült.
Mindeközben tavaly 2,89 millió új elektromos autót értékesítettek az Európai Unióban, amely 31 százalékkal több az előző éves adatnál. Ez azt jelenti, hogy
2019 óta az e-autók eladási számai 177 százalékkal megugrottak, vagyis csaknem megháromszorozódtak.
2025 negyedik negyedévében az elektromos járművek piaci részesedése az Európai Unióban 22 százalék volt, szemben az Egyesült Államokban mért 7 százalékos adattal.
Mivel a jelentés az iráni háború kitörése előtti időszakot vizsgálta, ezért a legutóbbi energiaársokk hatásai az adatokban nem jelennek meg.
Ez azért fontos, mert a piac meghatározó szereplői szerint emiatt 2026-ban megnövekedhet a kereslet az e-autók iránt: a Renault mellett, a Tesla, valamint a Rivian is pozitív fordulatra számít.
Az energiaár és a fogyasztás is növekedett
Az európai villamosenergia-piaci referenciaár 2025-ben átlagosan 85 euró/MWh volt, amely 9 százalékkal magasabb a 2024-es értéknél, azonban nem éri el a 2023-as csúcsot. Miközben az árak növekedtek, addig a villamosenergia-fogyasztás is megemelkedett: éves alapon 1 százalékos volt a változás.
Ez a szint még mindig elmarad a 2019 és 2022 közötti átlagtól, ami arra enged következtetni, hogy az orosz-ukrán háború kitörését követő energiaválság utáni helyreállás még nem fejeződött be.
A földgáz átlagos nagykereskedelmi ára szintén emelkedett:
- 2024-ben 34 euró/MWh volt,
- 2025-ben pedig 36 euró/MWh.
Ez öt százalékos növekedést jelent, azonban az ár még így is 22 százalékkal a 2021-es szint alatt maradt.
Az Európai Unió gázfogyasztása 2025-ben elérte a 339 milliárd köbmétert, amely éves alapon 2 százalékos növekedést jelent. Akárcsak a villamosenergia esetében, a 2022-es válság után itt is történt ugyan visszapattanás, de a korábbi szinteket nem érte el a fogyasztás.
A magyarországi helyzet
Magyarország szintén zöld úton jár, sőt bizonyos szempontok alapján jobban is teljesít, mint az európai uniós átlag. Hazánkban 2025-ben 11 002 tisztán elektromos új személyautót regisztráltak, amely éves alapon 28 százalékos növekedést jelent. Ám ennél sokkal fontosabb, hogy
2019 és 2025 között az újonnan forgalomba állított e-autók száma nagyjából 500 százalékkal növekedett.
A megújuló energiaforrásokra épülő hazai áramtermelő kapacitás beépített teljesítménye 2025-ben átlépte a 9 gigawattot, amelynek túlnyomó részét naperőművek adják.
Éves alapon a naperőmű-állomány teljesítménye 822 megawattal, tehát megközelítőleg 11 százalékkal bővült és a teljes villamosenergia-termelés 27,3 százalékát adta.
Eközben a magyar piaci villamosenergia-referenciaár 2025-ben átlagosan 101 euró/MWh volt, amely meghaladta ugyan az uniós átlagot, azonban a rezsicsökkentés miatt a lakossági tarifa európai szinten a legalacsonyabb maradt:
a háztartásokra vonatkozó áramárak átlaga 96 euró/MWh volt, míg az európai uniós fővárosok átlaga 253 euró/MWh-ra emelkedett.
Magyarországon 2025-ben 4 százalékkal növekedett a gázfogyasztás éves alapon. Míg az európai nagykereskedelmi gázár éves átlaga 36 euró/MWh,
addig a magyar lakossági földgáz ára 32 euró/MWh volt, amely a legalacsonyabb uniós szintet jelentette.
