Élen az élelmiszer-biztonságban

– Az idei év fő témája a készülő Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia. Ez miben jelent előrelépést az eddigiekhez képest?

– A tízéves távlatot felölelő stratégia integrált alapokra helyezi az élelmiszer-ellenőrzést és az állategészségügyet, hogy minden mozzanata átlátható, nyomonkövethető legyen. Ennek az ellenőrzésen túl része a társadalom tudásának formálása és egy komoly informatikai nyilvántartáson alapuló rendszer kialakítása. Az unióban is most folyik az állat-egészségügyi keretszabályozás kialakítása, ám ez még legalább két évig eltart. Ezt szeretnénk felgyorsítani, és az élen járni.

– Az EU-t az év elején a lóhúsbotrány rengette meg, ami felgyorsította az élelmiszerlánc szabályozásának igényét. Nálunk mi számít most a fő problémának?

– A feketegazdaság az egyik fő gond, különösen a sertéságazatban. Pontosan nem ismert a feketegazdaság aránya, van, aki 20 százalékra, van, aki 50 százalékra becsüli.

– A stratégia hogyan segítheti a feketegazdaság felszámolását?

– Lesz egy nyilvántartásunk, amellyel minden áru mozgását nyomon tudjuk követni. Reméljük, hogy az elektronikus útdíj rendszerét is be tudjuk vonni, hiszen ott látszik minden szállítmány mozgása attól kezdve, hogy belépett az országba.

– Az elmúlt 3-5 évben élelmiszer-biztonsági szempontból mennyire javult a helyzet?

– Sokat javult. Élelmiszerbiztonságunk az unión belül elismerten jó, az első ötben bizonyosan ott vagyunk. Magyarországon 1888 óta létezik hatósági élelmiszer-ellenőrzés, sok ország tőlünk tanult.

– Tény, mostanában nem voltak nagy élelmiszerbotrányok.

– Valóban. De nem dőlhetünk hátra. A hatóságok ellenőrzéseinek köszönhetően gyakran találunk ismeretlen eredetű árut, főként a hússzektorban. Az első félévben ezer tonnányi húst kellett megsemmisíteni.

– Az átcímkézés mennyire dívik még?

– Előfordul. Minden esetben szigorú büntetésre számíthat az elkövető. Az áru elkobzásától és megsemmisítésétől kezdve a súlyos pénzbüntetésen át a tevékenység felfüggesztéséig terjednek a büntetés formái.

– Az idei Coop Rallyn sokat beszéltek a résztvevők a magyar termék rendeletről, az ebben lefektetett kritériumok alapján milyenek a tapasztalatai?

– Jó tapasztalatokat szereztem. Azt hiszem, elérte kitűzött célját a rendezvény: a magyar termékek népszerűsítése maximálisan sikerült. Ami pedig a magyar termékjelölést illeti, azt gondolom, ez is siker: egyre többen használják a logót, egyre többen tartják fontosnak jelölni a magyar eredetet.

– A hazai áruházláncok mennyire partnerek ebben?

– Nagyon jók a tapasztalatok. A termelőnek, a gyártónak, a kereskedőnek is érdeke, hogy a hazai temékek megkülönböztetésével segítse a vásárlókat. A jelölések terén korábban tapasztalt zűrzavar tisztulni fog, annál is inkább, mert már ellenőrizzük, hogy a termékeken feltüntetett logók, feliratok megfelelnek-e az előírásoknak, és ha nem, szigorú szankcióra számíthat az, aki jogtalanul használja a jelöléseket.

– Elhangzottak kérések a minisztérium felé az élelmiszerek áfájának csökkentésével kapcsolatban is. A miniszter úr is új ígéreteket tett ezzel kapcsolatban.

– Nem nevezném ezeket új ígéreteknek, hiszen a Vidékfejlesztési Minisztérium részéről a kezdetektől tettünk le javaslatokat. Most is így van, a döntés a kormány kezében van. Nehéz kérdés persze, hiszen beláthatatlan méretű a feketegazdaság.

– Nem lehet ezen javítani? Hiszen az adóhatósági ellenőrzések évről évre szigorúbbak.

– De, ezért is hoztuk létre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalon belül a Kiemelt Ügyek Igazgatóságát, amely a NAV-val közösen éppen ilyen ellenőrzéseket végez, és ebben az évben már 4,5 milliárd forintnyi áfacsalást tártak fel.

– Sokat hallottunk itt arról is, hogy még mindig nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségben vagy minőségben alapanyag a valódi magyar termékekhez. Hogyan lehet ezen segíteni?

– Ezzel kapcsolatban nemcsak a Vidékfejlesztési Minisztériumnak vannak teendői, hanem a feldolgozóiparnak is: kiszámítható termelői-kereskedői szövetségekre lenne szükség. Ha hosszabb távra, mondjuk tíz évre kínálnának együttműködést, a termelő biztos lehetne, hogy az áruját átveszik tőle, a kereskedő pedig a folyamatos, megfelelő minőségű áru utánpótlásában érdekelt.