"Tervezi-e hatósági árassá tenni az online pénztárgépek adatkapcsolatához szükséges mobiltávközlési szolgáltatásokat? " – kérdezte írásban a kormányzatot Józsa István és Tóth Csaba. Az MSZP-s országgyűlési képviselők szerint az adóhatósághoz bekötött online pénztárgépek üzemeltetése olyan többletköltségek törvényszerű felmerülését eredményezi az érintett kereskedőknél, mint az adatkapcsolat biztosításához szükséges mobil adatkommunikációs havi előfizetési díj. Azt is hangoztatta Józsa és Tóth, hogy ez a havi rendszerességgel felmerülő költség pénztárgépenként jelentkezik a kereskedőknél, és a pénztárgép megvásárlásával a sim-chip cserélhetetlen jellege miatt lényegében a mobilszolgáltató személye is determinálttá válik, vagyis csak azzal a mobilszolgáltatóval köthető előfizetés a pénztárgépek adatkapcsolatának biztosítására, amelynek chipje az adott pénztárgépbe beépítésre került. A szolgáltatóváltás ilyen módon történő kizárása hosszútávú (kényszer)elkötelezettséget eredményez a mobilszolgáltató irányában, ugyanakkor semmi nem garantálja, hogy az adott szolgáltató nem fog időközben például árat emelni, még további versenyhátrányt okozva ezzel az érintett kereskedőnek.
Orbán Gábor válaszában azt írta, hogy az új pénztárgépek folyamatos kommunikációjához elengedhetetlen a pénztárgépet üzemeltető vállalkozások és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közötti online adatkapcsolatot biztosító szolgáltatás, így annak ára kiemelt jelentőségű. Az államtitkár közölte, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) folyamatosan figyelemmel kísérte a szolgáltatás bevezetésének körülményeit, valamint a szolgáltatás árának alakulását. Az elmúlt időszakban több olyan javaslat is érkezett a tárcához, amely a szolgáltatás díjára vonatkozóan a hatósági ár bevezetését szorgalmazta, Ilyen kérés érkezett például a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától is.
A hatósági árat illetően Orbán szerint ilyen közvetlen kormányzati beavatkozás csak abban az esetben lehet indokolt, ha a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben foglaltak nem elégségesek egy adott területen a káros versenykorlátozás és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megakadályozására. Az NGM információi szerint a T-Systems Magyarország Hungary Kft. és a Mobiladat Kft. egyaránt nettó 2300 forint/hó ellenében nyújtja a pénztárgépek adatkapcsolatát biztosító mobiltávközlési szolgáltatást. Orbán ugyanakkor közölte, hogy vizsgálják az adatkapcsolatot biztosító szolgáltatás kapcsán a hatósági ár bevezetésének lehetőségeit, ezzel megelőzve, hogy indokolatlan mértékű terhet jelentsen az új gépek üzemeltetése a kereskedők, vendéglátósok számára.
Varga Mihály tárcavezető szintén Józsa és Tóth kérdésére közölte, hogy az online pénztárgépek esetében az adatkommunikációhoz szükséges SIM chipet a távközlési szolgáltató biztosítja a gyártó részére, és azt a gyártó építi be a pénztárgépbe. A gyártó, illetve a forgalmazó döntése, hogy mely szolgáltatótól, illetve szolgáltatóktól kívánja megvásárolni a pénztárgépbe beépítendő SIM chipet. Ebből következően azzal az információval is a forgalmazó - és nem az engedélyező hatóság - rendelkezik, hogy az egyes, eladásra szánt pénztárgépekbe mely szolgáltató által biztosított SEM chipet építették be. A pénztárgép eladása során a vásárlókat tájékoztatni kell arról is, hogy az adott pénztárgép megvásárlása esetén mely szolgáltatóval és milyen feltételek mellett, pontosan milyen tartalommal kell szolgáltatási szerződést kötni.
Tóth és Józsa azt is firtatták, hogy „elvárható-e az adózótól, hogy az online pénztárgép megrendelése mellett mobil adatkommunikációs szerződést is kössön?” Az online pénztárgép üzemeltetésére kötelezett adózóknak ugyanis 2013. augusztus 31-ig gondoskodnia kellett érvényes pénztárgép-megrendelés leadásáról, illetve az ehhez kapcsolódó gyártói visszaigazolás beszerzéséről.
Varga Mihály erre közölte, hogy az online pénztárgép működéséhez szükséges mobil adatkommunikációs szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötése és fenntartása az üzemeltető kötelezettsége. Az adóalanynak csak azt követően kell szolgáltatási szerződést kötnie, miután ténylegesen megvásárolta az online pénztárgépet, azt megszemélyesítették, illetve ténylegesen megkezdi a pénztárgép üzemeltetését. Az adóhatóság az ellenőrzések során a pénztárgépek üzembe helyezéséig nem vizsgálja, hogy az adóalany rendelkezik-e a pénztárgép online működéséhez szükséges mobil adatkommunikációs szolgáltatásra vonatkozó szerződéssel.
