Megunták az olaszok a huzavonát, nyári időszámítást szeretnének a spórolásért
Évek óta nem sikerül pontot tenni az évi két alkalommal járó óraátállítás kérdésére Európában. A nem csak élettani, hanem gazdasági hatásokkal is járó váltogatás a téli és a nyári időszámítás között sokak szerint idejétmúlt koncepció, ami épp azt a pénzügyi előnyt – spórolást az energiaköltségeken – nem jeleníti már meg, ami miatt eredetileg bevezették. Most Olaszországban vették elő újra a kérdést, és társadalmi kezdeményezés indult a nyári időszámítás állandósítása mellett – írja az Origo.

Elsőként kezdték az óraátállítást az olaszok
A 350 ezer aláírással benyújtott kezdeményezést a tervek szerint hamarosan tárgyalja a parlament. Az indítványozott vizsgálat a téli és a nyári időszámítás alkalmazásának az energiafogyasztásra, a környezetre, az egészségre és a biztonságra gyakorolt hatásaira terjed ki. A kezdeményezést támogatja az egészségre tett környezeti hatások vizsgálatára szakosodott olasz társaság, a SIMA.
Becslések szerint az állandó nyári időszámítással évente körülbelül 720 millió kilowattóra villamos energiát és akár 180 millió eurót (mintegy 70 milliárd forint) is megtakaríthatnának az országban.
A kezdeményezők a további pozitív hatások közé sorolják a kiskereskedelmi és vendéglátói fogyasztás növekedését, a turisztikai szezon meghosszabbodását, a közbiztonság javulását és az állandó nyári időszámítás egészségügyi előnyeit is.
Olaszország már 1966-ban bevezette a nyári időszámítást, vagyis az őszi és tavaszi óraátállítást. Az európai országok többsége – elsősorban az 1973-as olajválság miatt – követte példáját az 1970-es években és az 1980-as évek elején.
A nyári időszámítás bevezetését akkoriban energiatakarékossággal indokolták: az időeltolással plusz egyórányi nappali fényt akartak biztosítani a vállalkozások és a háztartások számára. Az utóbbi években azonban egyre több országban merülnek fel kételyek azzal kapcsolatban az energiafogyasztási adatok alapján, hogy ez az előny még mindig megvan-e.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.


