Tényleg államcsőd felé tart Magyarország? Öt ábrán mutatjuk be, hogy miért sületlenség, amit Magyar Péter állít
„Ha bármilyen külső támadás érné Magyarországot vagy az ország pénzügyi rendszerét, akkor arra a szavukat adták az amerikaiak, hogy ebben az esetben a magyar pénzügyi stabilitást meg fogják védeni” – mondta a washingtoni tárgyalásairól hazafelé tartva Orbán Viktor, ezt a miniszterelnök pénzügyi védőpajzsnak nevezte el. Bár azóta a kormány tisztázta, hogy nem egy az argentinhez hasonló mentőcsomagról van szó, hanem swap line-ról és rugalmas hitelkeretről állapodtak meg, több értelmezés is napvilágot látott a kormányfő bejelentéséről. A legvadabb spekuláció a Tisza Párt elnökétől származik: Magyar Péter egyenesen az IMF-fel és államcsőddel riogatott. Később Kármán András, a Tisza politikusa ismerte el, hogy szó sincs ilyenekről. Hogy mennyire lőttek mellé a kormányzati pozícióra törő ellenzéki politikusok, és hogy a valóságban sokkal ellenállóbb a magyar gazdaság a pénzügyi válsághelyzetekkel szemben, mint korábban bármikor, azt a következő ábrákon mutatjuk be.
Pénzügyi védőpajzs: jobb helyzetben van a költségvetés még mindig, mint több régiós országban
A legtöbb kritika a kormányt a költségvetés helyzete miatt éri. A 2020-as Covid után az európai országokhoz hasonlóan elengedte a hiányt, amely akkor a GDP 8 százaléka közelébe emelkedett. Egy évet leszámítva aztán minden évben mérsékelte, míg el nem jutottunk a tavalyi 4,9 százalékos szintig. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter épp egy hete, hétfőn jelentette be, hogy a vártnál rosszabb gazdasági növekedés és kormány jóléti intézkedései miatt nem tudja csökkenteni a deficitet, de nem is akarja növelni. Így 2025-ben és 2026-ban is 5 százalékon tartaná.
Ez persze még mindig magasabb, mint amivel eredetileg idén számolt a kormány, nem beszélve a 3 százalékos maastrichti kritériumról, fontos figyelembe venni, hogy egyáltalán nem lóg ki a sorból a magyar hiányadat a szomszédos országok viszonylatában. Elemzők szerint a kamatprémiumon túl ez az egyik oka annak, hogy a forint az utóbbi időben túlteljesít a régiós devizákhoz képest.
Romániában (8,4 százalék) és Lengyelországban (7 százalék) idén magasabb lesz a deficit, Ausztriában és Szlovákiában pedig a magyarral megegyező, kivételt csak Csehország és Horvátország képez.
Tehát nem az a helyzet, mint a 2000-es évek közepén, amikor a magyar költségvetés hiánya messze meghaladta a visegrádi országokét.
2006-ban például, amikor egy konjunkturális időszak és pénzbőség jellemezte a világgazdaságot, 9 százalékig engedte a hiányt a Gyurcsány-kormány, az az egész unió legmagasabb értéke volt, és ezt a pozícióját egy évvel a 2008-as összeomlás előtt is megőrizte.
Ezzel szemben ma épp ennek ellenkezőjét látjuk, hiába gyengélkedik a német gazdaság és erőtlen az európai konjunktúra, a magyar hiányadat mindig alacsonyabb sok országénál. Azt azonban fontos hozzátenni, hogy egy ilyen helyzetben a költségvetés akkor lesz anticiklikus, ha nem visszafogja, hanem támogatja a gazdasági növekedést. És van még egy adat, amely kifejezetten azt mutatja, hogy a költségvetés szerkezetileg rendben van, ez a kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenleg. Idehaza nulla és 1 százalék között van, ugyanez Romániában 6 százalék fölött, ami jelentős egyensúlytalanságra utal.
A devizaadósság szintje sokkal tolerálhatóbb, mint korábban
A magasabb pénzforgalmi deficit és az infláció miatt értelemszerűen az államadósság is jócskán emelkedett a Covid óta. Nominálisan megkétszereződött öt év alatt, ami kétségtelenül nem néz ki jól, de az államadósság esetében fontos jelezni, hogy nagyobb jelentősége van a GDP-arányos mutatónak, azaz hogy a gazdaság méretéhez képest mekkora az adósságszint.
Az elmúlt években akármennyire is csak döcögött a gazdaság, az adósságnövekedést meghaladta a GDP-bővülés, ez persze nem független a GDP-deflátortól és az inflációs hatástól, azonban ettől még tény, hogy a tavaly év végén 73,5 százalékon állt az adósságrátánk, ami majdnem 5 százalékponttal kisebb, mint 2020-ban. Ezt most Nagy Márton közlése szerint sem fog csökkenni 2025-ben és 2026-ban. Elsőre nem tűnik nagy vállalásnak, ám a visegrádi országok kormányai még ilyen vállalást sem tettek:
- idén Szlovákiában a GDP 60 százaléké fölé,
- Lengyelországban jövőre a GDP 66,4 százalékára,
- Romániában pedig nagy valószínűséggel soha nem látott szintre emelkedik az adósságráta.
Azaz lényegében az történik, hogy a szomszédos országok adósságszintje felzárkózik a magyar államadóssághoz. Hogy legyen mivel összehasonlítani, Romániában majdnem négyszeres volt a különbség 2008-ban, az olló azonban biztosan összezárul néhány éven belül.
Hogy idehaza kisebb az esélye egy 2008-ashoz hasonlítható krízishelyzetnek, annak az az egyik oka, hogy a devizaadósság szintje ma jóval alacsonyabb, mint 17 éve. Bár az Államadósság Kezelő Központ felemelte a felső limitet a 15–20 százalék közötti tartományból 25, majd 30 százalékra, ez még mindig töredéke a 2010-es 50 százalék fölötti értéknek.
Egy ekkora devizaadósság-szint márpedig óriási kockázat, hiszen az árfolyam jelentős gyengülése pillanatok alatt tudja megdobni a magyar adósságállományt. Ugyanakkor fordítva is igaz: ha a hazai deviza erősödik, akkor mérséklődhet az adósságállomány. Idén éppen ez történik. Számításaink szerint 2025-ben mintegy 1000 milliárd forint megtakarítást jelenthetett a magyar államnak az, hogy a tavaly év végi 410-es euróárfolyam lejött 385 forintra. Nagy Márton is elismerte, hogy 2025-ben a forinterősödés miatt nem nő a magyar államadósság.
Túl az energiasokkon: ismét többletes a folyó fizetési mérlegünk
A magyar gazdaság ellenálló képességének talán az egyik legfontosabb bizonyítéka a folyó fizetési mérleg egyenlege. Ez főleg olyan országokban fontos mutató, amelyek kis, nyitott piacgazdasággal rendelkeznek, a magyar tipikusan ilyen. Ugyanis ha az import megemelkedik, például a cserearányok romlásán keresztül vagy a túlfogyasztás következtében, akkor automatikusan romlik a gazdaság egyensúlyi pozíciója, ami a forintra is nagy nyomást tud helyezni. Ez láttuk 2022-ben, amikor orosz–ukrán háború kitörését követő szankciók, majd az Északi Áramlat felrobbantásának hírére elszálltak az energiaárak, a folyó fizetési mérleg egyenlege pedig a GDP 8 százalékára, mintegy 14 milliárd euróra rúgott.
A jegybank végül óriási áldozatok, 17-18 százalékos kamatok árán tudta megakadályozni, hogy kisebb árfolyamválság kialakuljon. Nem véletlenül mondta korábban Patai Mihály, az MNB egykori alelnöke 2023-ban, hogy a magyar gazdaság első számú közellensége az ikerdeficit. A kettős hiánnyal ugyanis az az alapvető probléma, hogy valamiből finanszírozni kell, tehát még több külső hitelre vagy külföldi befektetésekre szorul rá az állam, ami kiszolgáltatottá és sérülékennyé tud tenni egy gazdaságot.
Szerencsére ez a múlt, 2024 óta már többletes az egyenleg, még ha az főként a fogyasztás jelentős visszaesése miatt következett is be. Érdemes összevetni a 2010 előtti és utáni időszakot. Míg a baloldali kormányok alatt a túlzott fogyasztás miatt volt ikerdeficit, rendkívül sérülékennyé téve a magyar gazdaságot, addig 2010 után, leszámítva a 2019 és 2022 közötti időszakot, egyáltalán nem ez volt jellemző.
Háromszor akkora a devizatartalék, mint az utolsó pénzügyi válság idején
A monetáris politikai eszköztárnak az egyik, ha nem a legfontosabb része a krízishelyzetekre való felkészülésben, a devizatartalék szintje. A 2008-as világválság idején épp ez volt az egyik mutató, amely miatt pénzügyi mentőcsomagra volt szüksége Magyarországnak. Simor András akkori jegybankelnök még hetekkel az IMF behívása előtt is határozottan állította, hogy megfelelő a devizatartalék szintje, és a jegybank képes megvédeni a forintot. Ehhez képest a Lehman Brothers csődje után Magyarország elsőként fordult az Nemzetközi Valutaalaphoz, miután annyira beszáradtak a piacok, hogy nem vagy csak nagyon drágán tudta volna finanszírozni magát a magyar állam.
Ma annyival jobb helyzetben vagyunk, hogy a devizatartalék háromszor akkora, a legutolsó adatok szerint 48 milliárd euró, ami nagyjából bő háromhavi importnak felel meg. És itt jön be a képbe a pénzügyi védőpajzs, amely – egyre inkább úgy tűnik – devizacsere-ügyletet takar. Ez a jegybankok között teljesen megszokott gyakorlatú ügylet, van ilyen a Fednek az EKB-val, de például a magyar jegybanknak is a kínaiakkal 2013 óta.
Ennek lényege, hogy pénzügyi válságok során, amikor csökken a kockázatvállalási hajlandóság, rendre likviditási problémák merülnek fel a pénzpiacokon. A swap line lényegében egy olyan csatorna, amely biztosítja, hogy a jegybank hozzá tudjon jutni devizához, amivel elkerülhetők a likviditási sokkok. A swapvonalból lehívott deviza csillapítja a spekulációt, és emellett növeli a nemzeti pénzbe vetett bizalmat.
A CDS-felár sem jelez problémát
Végül van egy olyan mutató, amely konkrétan mutatja, hogy mekkora esélye van egy eseteges csődnek. Ez ugyan veszített jelentőségéből, mégis valamekkora támpontot adhat. A CDS-felár azt mutatja meg, hogy mennyibe kerül 10 millió dollárnyi államadósság csődkockázatának biztosítása egy évre. Ha a felár magas, akkor a piac nagyobb esélyt lát az állam fizetésképtelenségére, előnye, hogy CDS-piac nagyon gyorsan reagál a kockázatokra. Jelenleg 100 bázispont környékén van a magyar felár, ha megnézzük az alábbi ábrát, jól látszik, hogy pénzügyi gondjai a 2008-as és a 2012-es euróválság idején voltak a magyar államnak, amikor bőven 600 bázispont fölé emelkedett.
