A nagy cégek hasznát a kicsik is élvezik

– Győr-Moson-Sopron megye a KSH adatai szerint a kedvező helyzetben lévő térségek közé tartozik, a foglalkoztatás is bővült az első félévben. Minek köszönhető ez?

– Közel két évtizede meghatározó eleme a térség gazdaságának az Audi Hungária, amely folyamatosan fejleszt, és az utóbbi fél évben egy óriás méretű beruházást valósított meg. Az Audi új autógyára több mint kétezer új munkatársat vett fel, ez önmagában is nagy szívóhatást gyakorolt a munkaerőpiacra. Miután az autóipar 2011-2012 óta újra növekedési pályára állt, a járműipari beszállítók számára is kinyílt a piac, így a közepes és kisméretű gépipari vállalkozások is bővítik kapacitásaikat, ami együtt jár a munkaerőigénnyel. Ha a nagy cégeknek jól megy a régióban, annak a kicsik is élvezik hasznát. Az ipari termelés bővülése, a jövedelmi viszonyok jó színvonala pozitívan hat a kereskedelmi és szolgáltató mikro- és kisvállalkozásokra is.

– A kormánnyal kötött stratégiai megállapodásokból hogyan tudnak profitálni az itteni nagyvállalatok?

– Már évekkel ezelőtt téma volt a megyei foglalkoztatási és gazdasági körökben, hogy kevés a szakmunkás, több speciális ismeretekkel rendelkező mérnök kellene. A stratégiai együttműködés jelentősége az autóipari életpályamodell felvázolásában egyértelműen megmutatkozik. Az itteni vállalkozások által megfogalmazott igényeket a kormányzat igyekszik támogatni, a megye szakképző iskolái egyetemei, a kereskedelmi és iparkamara, a munkaügyi szervezetek és az önkormányzatok ia folyamatosan kiemelt feladatként foglalkoznak a munkaerőpiac igényeivel.

– Melyek azok a gazdasági területek, amelyeknél további fejlesztésekre lenne szükség?

– Az infrastruktúra fejlesztése szinte halaszthatatlan feladat: a termelő ipar, a szolgáltatói és kereskedelmi szektor is akkor működik jól, ha a városokon belüli, a régiók közötti és az országokon átnyúló utak hálózata megfelelő. Ma ezen a területen nagyok a hátrányaink. A közutak fejlesztése mellett nagyon fontos a vasúti közlekedés feltételeinek javítása. Mióta Bulgária és Románia uniós tagok, azóta még nagyobb a megyén áthaladó közúti tranzit forgalom. Ennek az irdatlan méretű forgalomnak jelentős részét át kellene tenni a vasútra. Ezen túl szükség volna a személyszállításban az elővárosi kötött-pályás közlekedés kialakítására is. Több százezer ember ingázik naponta a városok és az agglomeráció között rossz utakon, lassú előrejutással, ez mindenképpen gyors és hatékony megoldást kíván.

– Az uniós forrásokból származó pénzeket hogyan szeretnék felhasználni?

– A 2014-2020 közötti időszak pályázati forrásainak elosztásában az volna kívánatos, ha a vállalkozói kör a források 60 százalékára pályázhatna, a többi 40 százalékot pedig infrastruktúra fejlesztésre lehetne használni.

– A kamara tud segíteni a pályáztatásban a helyi vállalkozásoknak?

– A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának több pályázati tanácsadással foglalkozó tagja van, akik térítésmentesen adnak a tájékoztatást a megye kamarai vállalkozásainak az éppen aktuális pályázati lehetőségekről, a források mértékéről, a megfelelés kritériumairól. Ez a kamarai szolgáltatás kifejezetten hatékonyan működik. Egyébként minden tekintetben azon vagyunk, hogy folyamatosan friss gazdasági információkkal lássuk el a tagokat és regisztrált vállalkozásokat.

– Sokat hallani arról, hogy a képzett fiatal munkaerő külföldre vándorol. Önök, akik a határ mellett élnek, szintén érzik ezt a tendenciát? Ha igen, mit tudnak ellene tenni?

– A járműipari nagyvállalatok ma versenyképes bérekkel és jó karrier lehetőségekkel itthon tudják tartani a szakembereket. A közepes- és a kisvállalkozásoknak a kamara segít a külföldi kapcsolatok építésében és a megbízások elnyerésében. Az egyéb területeken – vendéglátás, szépségipar, kereskedelem – valóban jelentkezik elszívó hatás, de ez jobbára a határ menti 20 km-es sávban jellemző. A határ menti munkavállalás viszont nem magyar sajátosság, egész Európában így van ez, és jól működik.

Gépészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd mérnök üzemgazdász végzettséget szerzett a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán 1995-ben. 1991-1995 között az Opel Hungary-nél dolgozott gyártómérnökként. 1995-2008 között a járműalkatrész-gyártással foglalkozó SAPU Ipari és Kereskedelmi Bt. ügyvezető igazgatója volt. 2008 óta az Audi belső logisztikai működtetését ellátó Syncreon Kft. gyárvezetője. 2004 óta a GYSMKIK elnöke.

Gépészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd mérnök üzemgazdász végzettséget szerzett a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán 1995-ben. 1991-1995 között az Opel Hungary-nél dolgozott gyártómérnökként. 1995-2008 között a járműalkatrész-gyártással foglalkozó SAPU Ipari és Kereskedelmi Bt. ügyvezető igazgatója volt. 2008 óta az Audi belső logisztikai működtetését ellátó Syncreon Kft. gyárvezetője. 2004 óta a GYSMKIK elnöke.-->