Átalakulóban a borászati szektor

A Kunsági Borvidéken az elmúlt egy évtizedben felére csökkent a termelők száma, megduplázódott a birtokméret. Vajon elment a kedve a termeléstől a gazdáknak? Frittmann János soltvadkerti borász, a Kunsági Borvidék elnöke szerint erről szó sincs, azt azonban látni kell, hogy az elmúlt két évtizedben az ország gazdasági átalakulásával a Duna-Tisza közén is változott a szőlő- és bortermelés struktúrája és a minősége. A nagy tételben lédig bort értékesítő cégek magánvállalkozások kezébe kerültek, de ezek mellett kinőttek azok a családi pincészetek is, amelyek közül egyre többen érnek el a hazai és a külföldi borversenyeken jobbnál jobb eredményeket. Ennek az elismeréseként Gálné Dignisz Évát, a Gál Szőlőbirtok és Pincészet borászát az idén is jelölték az Év Borásza címre. Ha a szavazásra jogosultak többsége támogatja, akkor Frittmann János után ő lesz a második borász, aki megkapja a nívós elismerést a Kunsági Borvidékről

A Kunsági Borvidék termelési struktúrája kétarcú: jelentős a PET-palack kiszerelésű borok mennyisége, de emellett egyre több cég üveges terméke kerül át az alsóból a 400–800 forintos középkategóriába. A prémium szegmensben is mind több pincészet kér magának helyet. A reduktív technológiával készült friss, illatos borok térhódítása szemmel látható – véli Frittmann János –, ezt tanúsítják az értékesítési mutatók is. Részben emiatt is van jövője az alföldi szőlészetnek és a borászatnak. A kunsági borászok az elmúlt években a szőlőtelepítési támogatások meghatározó hányadát pályázták meg sikerrel. Tavaly például 4759 hektár új szőlő – a Villányi Borvidék termőterületének a duplája – várta, hogy termőre forduljon. Más borvidéki termelők részéről nem egyszer elhangzott, hogy nem érdemes ide a támogatást pazarolni, mert az elfagyás veszélye igen jelentős. 

– A fagy ellen lehet védekezni, igaz ehhez sokat kell dolgozni – mondta Font Gábor soltvadkerti borász, akinek a családja 35 hektárt művel. – Tavaly az Alföldön a termés nagy része ugyan elfagyott, de nálunk nem okozott akkora gondot, mint másoknál. Az ültetvényeinket megfelelően látjuk el tápanyag utánpótlással, illetve a területeink több mint kétharmadában szőlővesszőt húzunk le. Így a fagy ellen jó esélyekkel védekezünk – tette hozzá a szakember.

– Tavaly kárenyhítésre nem is kellett benyújtanunk kérelmet a megyei hivatalhoz. Tudni kell azt is, hogy melyek azok a fajták, amelyek ezt a környéket szeretik és a piacon is eladhatók. Ezek közt van a kékfrankos, az ezerjó, a cserszegi fűszeres, az Irsai Olivér és az őshonos kövidinka is. Ez utóbbi 10–20 éve a lenézett kocsis borok közé tartozott, ma az ínyencek is keresik, és a Borkiválóságok Könyvébe is bekerült pincészetünk e terméke – fűzte hozzá a borász. 

A térségben nem mindenki készít bort a szőlőből, így Lehoczki Ferenc kertészmérnök, szőlész-borász szakmérnök sem. Családja három generáció óta termeszti a szőlőt Vadkerten. Harminckét hektáron termesztenek, mely eltart egy családot.

– Hivatásszerűen ma már egy-két hektáron nem lehet megélni – mondta a helyi gazdakör alelnöke. – A cserszegi fűszeres mellett főként kékfrankost termesztünk. Az utóbbi tíz évben jelentősen lecsökkent a borászok száma, nekik szállítanak a szőlészek. Az idei év közepes termést hozott, de az azt megelőző viszont gyenge volt, 2012-ben elfagyott a szőlő, aszály sújtotta a vidéket. 2011-ben tűrhető volt az év, de 2010-ben a rengeteg eső miatt sokat szenvedett a szőlő. Az idei szüreten 100–135 forint között volt a szőlő kilónkénti ára. Ha ezek az árak némileg emelkednének, akkor tartalékot lehetne képezni, s jól megélni – tette hozzá a szakember.

Az olasz import lenyomta az árakat

Bács-Kiskun megyében összesen 21 444 hektár szőlőterület található. Az idei megyei termésátlag – a Kunsági és a Hajós-Bajai Borvidéken – 6,68 tonna volt hektáronként. A szőlők minősége jó volt, a mustfokok magasak voltak, de az aszály miatt a savak bizonyos helyeken elégtek. A szőlőárak a szüret kezdetén megfelelőek voltak, minőségtől és fajtától függően. Keresleti piac alakult ki, a szüret előrehaladtával a felvásárlási árak csökkentek, a fizetési feltételek romlottak. A késői szüretelésű fajták eladása nehézkes volt, ez betudható az olasz import boroknak. A jó minőségű vörös és illatos fajtákért 110–130 forintot is fizettek kilogrammonként, a vegyes fehér fajtákért 85–100 forintot fizettek kilogrammonként – tájékoztatta a lapunkat Pogonyi Tibor, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság igazgatója.

Az öt elérhető csillagból négyet kapott a Frittmann Borászat tavalyelőtti fahordós ezerjója. 

Három csillagot kapott a tavalyi évjáratból: Dimenzió Borászat – kövidinka; Font Pincészet – Irsai Olivér, cserszegi fűszeres, kövidinka; Frittmann Borászat – Irsai Olivér, cserszegi fűszeres, generosa; Gál Szőlőbirtok és Pincészet – cserszegi fűszeres, olaszrizling, rajnai rizling; Szentpéteri Borpince – rajnai rizling. -->