Nem csak a csontritkulás ellen jó

A kalcium az emberi szervezetben legnagyobb mennyiségben megtalálható ásványi anyag. A szervezet kalciumtartalmának 99 százaléka a csontokban található. A fogak és a csontozat felépítése mellett döntő fontossága van az izmok, az idegrendszer működésében, a hormonképződés, a véralvadás, a vérnyomás szabályozásában és néhány enzim megfelelő működésében.

Mitől alacsony?

A szervezet bonyolult mechanizmusok során szabályozza a kalcium normál szinten tartását. A vér kalciumszintjének fenntartása részben függ a táplálékkal felvett Ca mennyiségétől, gyomor-bélrendszeri felszívódásától és a vizelettel való kiválasztástól. A kalcium- és foszforegyensúly fő szabályozói a mellékpajzsmirigy-hormon és a D-vitamin: befolyásolva mindkét elem csontból való felszabadulását és a vizelettel történő kiválasztását. A szabályozási folyamat bármely szintjének károsodása a vér kalciumszintjének csökkenését eredményezheti. Ilyen például a mellékpajzsmirigy-hormon hiánya vagy szintjének csökkenése, a D-vitamin-hiány, a vesekárosodás, a bélbetegségek, a heveny hasnyálmirigy-gyulladás, a magnéziumszint csökkenése, a csökkent kalciumbevitel, illetve bizonyos gyógyszerek szedése.

Idegrendszeri tünetek

– Az alacsony kalciumszint gyakran tünetmentes, de az alapbetegség néhány tünete felhívhatja rá a figyelmet. Ilyen lehet például a szürkehályog, az idült candidiasis, agyban a törzsdúcok meszesedése. A vér kalciumszintjének lassú, fokozatos csökkenése memóriazavart, depressziót, viselkedésbeli változásokat okozhat. A kalcium szintjének súlyos csökkenése jellegzetes tünetegyüttest vált ki, amelyet a tudomány tetania néven ismer. Tünetei az ajakban, nyelvben, ujjakban, lábakban jelentkező zsibbadásérzés, a kezek és lábak izomgörcse, amely speciális tartáshoz vezet (őzfejtartás), de felléphet általános izomfájdalom és arcizomgörcs, súlyos esetben a gégeizmok görcse és általános görcsök is – magyarázza dr. Nagy Ildikó, az Oxygen Medical neurológusa. – A kórkép leggyakrabban fiatal és középkorú nőknél fordul elő. Gyakorisága nő a fokozott kalciumbevitelt igénylő állapotok időszakában, például a terhesség vagy a szoptatás ideje alatt.

Hasznos források

A kalciumszint megállapítása vérvétellel történik. D-vitamin-hiányban és idülten fennálló alacsony kalciumszint esetén a D-vitamint is pótolni kell. A kiegészítő készítmények mellett a kalcium pótlásáról megfelelően összeállított étrend segítségével gondoskodhatunk. A felnőttek napi kalciumszükséglete 1000 mg, mely a várandósság alatt 1200-ra, a menopauza időszakában 1500-ra emelkedik. A kalcium beépülését a D-vitamin és a tejcukor segíti, a rostkoncentrátumok túlzott fogyasztása, a túl sok zsiradék és koffein viszont gátolja.

Az élet első 3 évében nagyon intenzív fejlődésen megy keresztül szervezetünk. Izmaink, csontjaink nagy ütemben nőnek. A gyerekek 1-3 éves koruk között átlagosan 5-7 cm-t nőnek évente és ugyanennyi idő alatt 2-2 kg-ot gyarapodik testtömegük, ami egy 10 kg-os gyermeknél 40 százalékos (!) növekedést jelent. Ezért is kiemelten fontos ebben az időszakban a megfelelő kalciumbevitel. Hazai kutatási eredmények ehhez képest azt mutatják, hogy 1-3 éves kor között a kisdedek 74 százaléka fogyasztott kevesebb kalciumot az ajánlottnál. Az első években a helytelen táplálkozás következményében kialakult kalciumhiánynak a későbbiekben komoly következményei lehetnek: fogkárosodás, csontfejlődési rendellenességek, csontlágyulás, fogzás késése.

Ugyanakkor azt szinte minden gyermek és felnőtt tudja, hogy a kalcium a csontjaink és fogaink építőköve. Ez az emberi szervezetben a legnagyobb mennyiségben előforduló ásványi anyag – a csontok tömegéből 0,75-1,2 kg a tiszta kalcium. 99 százaléka található meg a csontokban és fogakban, a fennmaradó része a sejtekben és a sejtek közötti térben szabadon van. A kalcium-foszfát kristályok adják a csontok és a fogak keménységét, amíg a szabadon maradó mintegy tíz grammnyi kalcium döntő fontosságú az izmok, az idegrendszer, a véralvadás és néhány enzim működésében.

Amikor a spenót káros

A kalcium felszívódása nem igazán jó, az elfogyasztott mennyiségből átlagosan mindössze 20-40% hasznosul, de még ez is változhat jó pár tényezőtől függően. Ide tartozik a túlzott fehérje- és zsiradékfogyasztás, valamint foszforbevitel, azaz a kólafélék, kakaók túl gyakori fogyasztása is. Az alacsony D-vitamin-bevitel és az oxálsav tartalmú élelmiszerek, mint például a spenót, sóska, rebarbara is gátolják a kalcium felszívódását. Segíti viszont az ásványi anyag felszívódását a mozgás, a megfelelő D-vitamin-bevitel és a laktóz (tejcukor) fogyasztása.