Bóna Szabolcs: olyan, mintha a repülőgépet repülés közben kellene megépíteni – súlyos helyzetértékelés érkezett
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA nemzetközi piacokon kialakult túlkínálat, a külkereskedelmi konfliktusok és a zuhanó felvásárlási árak együttesen sodorták válságba a magyar sertéságazatot. Bóna Szabolcs agrárminiszter szerint az állami beavatkozás lehetőségei rendkívül szűkek, ezért a termelők, a feldolgozók és a kereskedők együttműködése nélkül nem lehet stabilizálni a teljes termékpályát.
A sertéságazatban kialakult válság kezeléséhez a teljes termékpálya összefogására és együttműködésére van szükség – jelentette ki Bóna Szabolcs. Az agrárminiszter szerint a jelenlegi helyzet kialakulása elsősorban nemzetközi gazdasági és politikai folyamatokra, köztük a vámháborúkra és a szankciókra vezethető vissza.
A kiváltó okokat megszüntetni nem tudjuk, csak a hatásait tudjuk tompítani
– fogalmazott.
A magyar sertéstartók helyzetét jelentősen rontja, hogy az európai piacon visszaestek az árak, miközben a külpiaci értékesítés is egyre nehezebbé vált. A Világgazdaság korábbi elemzése szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára 2026 májusában kilogrammonként 553 forint volt hasított meleg súlyban, áfa és szállítási költség nélkül. Ez 31,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől.
A darabolt sertéshús feldolgozói értékesítési ára ugyanebben az időszakban 17,7 százalékkal csökkent. A termelői és feldolgozói árak zuhanása ugyanakkor a boltokban csak lassabban és kisebb mértékben jelent meg.
Több húst exportálunk, de jóval olcsóbban
A külkereskedelmi adatok is a magyar szereplők alkupozíciójának romlását mutatják. Magyarország 2026 első négy hónapjában 7,4 százalékkal több, összesen 52,4 ezer tonna sertéshúst értékesített külföldön, az export árbevétele azonban 12,9 százalékkal csökkent.
Ez azt jelenti, hogy a magyar húsipar nagyobb mennyiséget csak lényegesen alacsonyabb átlagáron tudott elhelyezni a külpiacokon. Eközben a sertéshúsimport volumene mindössze 1 százalékkal, 44,4 ezer tonnára emelkedett, értéke viszont 16,3 százalékkal visszaesett. Nem elsősorban az import mennyisége nőtt meg tehát, hanem a külföldről érkező hús lett sokkal olcsóbb, ami árplafont képez a magyar termelők és feldolgozók számára.
Az európai árakat meghatározó német piacon sem látszott érdemi fordulat. A VEZG-jegyzés szerint a vágósertés ára 2026. június 25. és július 1. között kilogrammonként 1,50 eurón maradt, immár harmadik egymást követő héten. Az áremelkedést
- a gyenge húsforgalom
- és az európai túlkínálat
egyaránt akadályozta. Az európai ágazat külpiaci lehetőségeit tovább szűkítették a kínai kereskedelmi intézkedések. Kína 2025 őszén dömpingellenes vámokat vetett ki az európai sertéshúsra, amelyek felső mértéke elérte a 62,4 százalékot. Az exportkorlátozás következtében az Európában maradó árumennyiség tovább növelte a belső piaci kínálatot és az árnyomást.
Hiányzik az ágazati érdekegyeztetés
Bóna Szabolcs szerint a válság kezelése során különösen érzékelhetővé vált, hogy a sertéstermékpályáról hiányzik egy megfelelően működő szakmai érdekképviselet.
Nagyon hiányzik egy jól működő szakmai szervezet, mint amilyen például a Vágóállat és Hús Terméktanácsnak kellene, hogy legyen, amelynek feladata a termékpálya szereplői közötti moderálás és érdekegyeztetés lenne
– mondta a miniszter.
Tájékoztatása szerint ezt a szerepet jelenleg az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium vállalta magára, és több körben egyeztetett az ágazat szereplőivel. A tárcavezető ugyanakkor hangsúlyozta: a sertéságazat és a sertéshús-termékpálya jövője alapvetően a szereplők együttműködésén múlik.
Az állam és egyébként bármely külső beavatkozás lehetőségei rendkívül szűkek. Korlátokat szab a költségvetés helyzete, a támogatási szabályok rendszere és az európai uniós szabályrendszer is
– jelentette ki.
A támogatási lehetőségek határához érkezett az állam
Bóna Szabolcs szerint a sertéságazat számára biztosítható támogatási lehetőségeket a kormány maximálisan kihasználta. Ezzel a korábbi kormány intézkedéseire utalhatott, amikről korábban a Világgazdaság is beszámolt. További segítséget elsősorban az állatjóléti támogatások megelőlegezése, illetve a termelői csoportok kedvezményes forgóeszköz-finanszírozása jelenthet.
Az év elején ismertetett kormányzati intézkedések között szerepelt egy négymilliárd forintos támogatási program a tenyészkocatartók számára. A sertésekhez kapcsolódó állatjóléti támogatásokra különböző jogcímeken több mint 18 milliárd forintos keret állt rendelkezésre, míg az állatbetegségek megelőzését és felszámolását 12,5 milliárd forintos forrás segítette. A sertéstartók emellett hitelmoratóriummal, valamint támogatott hitelkonstrukciókkal is élhettek.
A miniszter szerint azonban önmagukban ezek az eszközök nem tudják megoldani azokat a szerkezeti és piaci problémákat, amelyek a teljes termékpályát érintik.
– Fontos tény az ágazati szereplők számára, hogy az együttműködés és az összefogás jelenthet segítséget a válságok idején – mondta.
Növekvő állomány találkozott a zuhanó árakkal
A mostani válságot súlyosbítja, hogy a magyar sertésállomány az áresés előtti időszakban növekedésnek indult. A KSH adatai szerint 2025. június 1-jén 2,85 millió sertést tartottak Magyarországon, 3,8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az anyakocák száma 7,4 százalékkal, 174,4 ezerre emelkedett.
A kínálat bővülése azonban időben egybeesett a külpiaci kereslet romlásával és az európai árak zuhanásával. A vágósertés felvásárlási ára 2025 őszére egyes időszakokban már kilogrammonként 430 forint körüli szintre esett, majd 2026 februárjára valamivel 520 forint fölé emelkedett. Ez azonban továbbra is messze elmaradt a korábbi évek árszintjétől.
Már 2025 tavaszán arra figyelmeztettek az ágazati szakértők, hogy az átlagos magyar sertéshizlaló működése veszteségessé válhat. A jövedelmezőséget már akkor is a gabona- és takarmányárak, a kínai kereslet, a vámháborúk, valamint az állatbetegségek kockázata határozta meg.
„Repülés közben kell megépíteni a repülőgépet”
Bóna Szabolcs szerint a sertéságazatot az elmúlt években nem sikerült megfelelően felkészíteni a válságok kezelésére, ezért ezt a munkát most, már a krízis közepén kell elvégezni.
Ezt a munkát most kell elvégezni, a teljes termékpálya szereplőinek együttműködésével. Komoly feladat. Ahhoz lehetne hasonlítani, amikor egy repülőgépet repülés közben kell megépíteni
– fogalmazott.
A miniszter arra kérte a termelőket, a vágóhidakat, a feldolgozókat, a kereskedőket és az érdekképviseleteket, hogy a termékpályán elfoglalt pozíciójuktól függetlenül vegyenek részt a közös munkában. Fontos az együttműködés, fontos az együttgondolkodás. Nemzetközi helyzetből adódó problémát lokálisan csak a helyi szereplők együttműködésével lehet megoldani – jelentette ki Bóna Szabolcs.
