Tisztulást hoz az áfacsökkentés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÖt százalékra csökken 2014. január elsejétől az élő- és a félsertés áfa kulcsa – jelentette be a közelmúltban Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. A kormány november eleji ülésén döntött a csökkentésről, amelynek célja a feketegazdaság kifehérítése, az érintett vállalkozások versenyképességének növelése. Az előzetes számítások szerint a 22 százalékpontos mérséklés az áfabevételt csak kis mértékben befolyásolja.
A kormányzat kalkulációja szerint a csökkentés a bevezetés évében egyszeri 5-6 milliárd forint körüli pénzforgalmi áfa bevételkiesést jelent, eredményszemléletben pedig mindössze 600 millió forintos bevételkieséssel jár, amit azonban részben kompenzálhat, esetleg túl is kompenzálhat a szektor fehéredésének hatása.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet számításai szerint az ötszázalékos áfa eredményeképpen a vágóhidak likviditási helyzete javulhat. A csökkentés a külföldivel szemben ösztönözni fogja a feldolgozóipar számára a hazai sertések felvásárlását, hiszen az eddigieknél alacsonyabb finanszírozási költséggel jut majd hozzájuk, a piaci kereslet növekedése esetén pedig akár még több alapanyagot is fel tudnak vásárolni.
Az élő- és félsertés áfájának csökkentése szervesen illeszkedik abba a kormányzati programba, amely a sertéságazat talpra állítását célozza – mondta Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a témában tartott sajtótájékoztatón, miután Horváth István sertésügyekért felelős miniszteri megbízottal közösen egyeztetett az áfacsökkentésről az ágazati szereplőkkel.
Hollósy Tibor, a Kométa ügyvezető igazgató-helyettese a sajtótájékoztatón kiemelte: régóta várták az áfacsökkentésről szóló döntést, amelytől azt remélik, hogy jelentősen csökkenni fog a Magyarországra áramló import élősertés mennyisége, másrészt azt, hogy elindul a piaci tisztulás, valamint hogy a vágóhidak likviditási helyezte javulni fog, és a kevesebb import miatt nő majd a kereslet a piacon. A vezető hozzáfűzte: bíznak abban, hogy az áfacsökkentés nem áll meg itt, továbbterjed majd a többi élelmiszerre is.
Feldman Zsolt az eseményen kifejtette: januárban elindul az az élelmiszeripari forgóeszköz hitelprogram, amely az immár könnyített finanszírozási helyzetben lévő feldolgozóipari üzemek számára további olcsó, kamattámogatott hitelforrásokat nyit meg. Kitért arra is, hogy jövőre elkészül az a hatósági informatikai rendszer, amelyik zárja az egyébként meglévő kiskapukat, amelyeket a feketézők használnak.
A magyar sertésfeldolgozók és -termelők az ágazatban kiemelkedően magas, szakértői becslések szerint 30-40 százalékos feketegazdaság miatt évek óta komoly gondokkal küzdenek. Az ágazati szereplők szerint részben a feketeforgalmazás következménye az is, hogy a nagy múltú hazai húsipari cégek nehéz helyzetbe kerültek, hiszen a piaci versenyben az áfacsalást elkövető szereplők behozhatatlan versenyelőnyre tesznek szert. Az élősertés és a félsertés áfájának csökkentését a feldolgozók jó irányba tett lépésként értékelték, mondván: ezzel megfordulhat a trend, és talpra állhat a magyar húsipar.
Cikkünk a Vidékfejlesztési Minisztériummal együttműködésben készült.
Sertésstratégia: nőne a GDP is
A két éve elfogadott sertésstratégia hét éven belül megduplázná a hazai, jelenleg 3 millió alatti sertésszámot, a megvalósításhoz döntően magán- és uniós forrásokat bevonva. A terv szerint a remélt felfutás hozzávetőleg 180 milliárd forinttal emelné a sertéságazat mezőgazdasági fázisának bruttó kibocsátását, 225–250 milliárd forinttal nőne az élelmiszeripar bruttó termelési értéke, és ennek eredményeképp 0,5 százalékkal nőne az ország GDP-je. Az ágazat szereplői szerint is mérvadó számítások szerint ezáltal 45 milliárd forinttal több áfa folyna be a költségvetésbe, a termelés és a húsipar megnövekedett munkaerőigénye pedig összesen 18 ezer új munkahelyet eredményezne, amely további 6-7,5 milliárd forintnyi szja-többletet jelentene a büdzsének. Az uniós, termelői, banki és befektetői forrásokon felül a vidékfejlesztési tárca plusz forrásokat is szán a stratégia céljaira. 2013-ban erre – a futó programokon felül – 2,6 milliárd forintot fordít a kormányzat.
