Tovább izmosodhat a birkózás

„A birkózás 2020-ig mintegy 7 milliárd forintos támogatást kap majd a 16 kiemelt sportág támogatásának keretében” – mondta tegnap lapunknak a sportért felelős államtitkár. Simicskó István a birkózás sportágfejlesztési koncepciójának bemutatásán közölte, hogy már az idén kap a birkózó szövetség 509 millió forintos támogatást. A 16 kiemelt sportág 2020-ig összesen 135 milliárd forintot kap az államtól. Az első ütemben, mely jövő júliusig tart majd 12,5 milliárd forintot osztanak majd szét. Ebben az időszakban a birkózásnak összesen 942 millió forint jut.

A sportágak öt területre kapnak támogatást. A sportért felelős államtitkárság felügyeli a versenysportra, az utánpótlásnevelésre és a műhelyekre, egyesületekre fordított összegeket, a Nemzeti Sportközpontok a létesítményfejlesztést, míg a Magyar Olimpiai Bizottság a kiemelt edzői programot. Az egyesületek és a szakmai műhelyek támogatására 2 milliárd forint jut majd, a létesítmények fejlesztésre az első ütem 12,5 milliárdjából pedig 4,2 milliárd forint. Szabó Bence, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára lapunknak elmondta, hogy 154 edzőt támogatnak kiemelten közel egymilliárd forintos kerettel.

A jövő évi költségvetés tervezetében a teljes 2014-es évet tekintve 10,9 milliárd forintot terveznek a sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatására, valamint sportszövetségek adósságrendezésére. Létesítményeik fejlesztésére pedig van egy külön 4,02 milliárdos keret. Simicskó elmondta, hogy kiszámítható, ütemezhető, tervezhető, s egyben számonkérhető támogatást nyújtanak a szövetségeknek. A legfőbb cél az hogy minél több gyerek kezdjen el sportolni, valamint a versenysport tovább erősödjön.

„Az idei támogatás nagy részét, több mint 64 százalékát az alapok, azaz közel 130 szakosztály megerősítésére fordítjuk” – mondta a Magyar Birkózó Szövetség (MBSZ) elnöke. Hegedűs Csaba arra emlékeztetett, hogy az elmúlt években, évtizedekben a szakosztályok komoly problémákkal küzdöttek, s jelenleg is nehéz körülmények között dolgoznak. A sportágfejlesztési koncepció alapján a szakosztályok a mintegy 12 regionális központ (Budapesten az FTC, a Vasas és a Csepel, míg vidéken Püspökladányban, Miskolcon, Orosházán, Szombathelyen, Dorogon, Tatabányán lehet ilyen) valamelyikéhez tartoznak majd. Ezekből a központokból kerülnek ki majd a birkózó akadémiák. A rendszer elitképzéseként továbbra is a már Mr. Tus iskola fog majd működni. Simicskó lapunknak elmondta, hogy a közlejövőben a labdarúgás, a kézilabda és az ökölvívás mellett több sportágban is létrejöhet akadémiai rendszer. Az utánpótlás nevelésben az óvodásokat és az általános iskolásokat is be akarják kapcsolni a szakmai programba, s be akarják vonni a határon túli magyar fiatalokat is. Jelentős támogatást adnak eszközfejlesztésre is, külön mintegy 30 millió forintot terveznek új birkózószőnyegek beszerzésére.

Hegedűs Csaba lapunknak elmondta, hogy a Puskás Ferenc Stadion környékének fejlesztése révén 2018-ra a birkózók egy 3000 négyzetméteres központot kapnak majd. Ebben uszoda, erősítő kiegészítő rendszerek és szálloda is lesz. A Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnokban lévő jelenlegi, igen alacsony és kedvezőtlen belmagasságú Müller Ferdinánd Birkózó-edzőteremből a szomszédos Tornacsarnokba költöznek át. Itt a korábbi 3 szőnyeg helyett már 8 szőnyeget tudnak lerakni, a Tornacsarnokot pedig 2018 után az utánpótlás kapja meg. Az MBSZ elnöke azt is közölte, hogy több polgármesterrel is tárgyalnak, hogy helyi szinteken is fejlesszék a létesítményeket.

„A tornaszövetség 2020-ig 8,7 milliárd forint támogatást kap” – mondta lapunknak Simicskó. Kedden elsőként a 16 kiemelt sportág közül a torna sportágfejlesztési programját mutatták be. A Magyar Torna Szövetség (MATSZ) még ebben az évben plusz 650 millió forintos állami támogatást kap, jövő év júliusáig pedig 980 millió forintot.

A MATSZ elnöke elmondta, hogy az utóbbi időben csak a felnőtt és az utánpótlás válogatottra volt pénzük. Magyar Zoltán szerint az új lehetőséggel újjá tudják építeni a sportágat. A tornában is regionális központokat hoznak létre, újraindítják a korábban forráshiány miatt bezárt régi központokat, megkeresve a régi szakembereket is. Korábban a vidéki bázisok révén 12-17 felnőttcsapat indult egy magyar bajnokságon, jelenleg három. Tervezik azt is, hogy a világ legjobb szakembereit (edzőket, pontozó bírókat, sportvezetőket) Magyarországra hozzák, hogy az edzőket a legmagasabb szinten képezhessék. „A célunk az, hogy megötszörözzük, megtízszerezzük a tornászok számát” – hangoztatta Magyar. Első körben tornaszereket szereznek be, a lecserélt eszközöket mindig egy bázissal lejjebb adják majd, hogy ki legyenek használva.

A MATSZ elnöke lapunknak elmondta, hogy szeretnék megkapni a Körcsarnokot az edzések és a versenyek számára is. Itt szeretnének kiépíteni egy 1000-1200 fős állandó közönséget a világon egyre népszerű torna számára. Magyar közölte, hogy Miskolcon is lesz egy öttermes létesítmény, ahol a torna is helyet kap majd. Debrecenben, Győrben, Szombathelyen is lesznek a tornasportot is érintő fejlesztések, de több más várossal is tárgyalásokat folytatnak további fejlesztésekről. A tatai edzőtábort is felújítják majd, amiből a többi sportág is profitálhat.

A maradék hat szövetség (asztalitenisz, evezés, kajak-kenu, kerékpársport, röplabda, vívás) is állítólag hamarosan elkészíti a fejlesztési tervüket, így ők is a közeljövőben szerződést írhatnak majd alá. A 16 kiemelt sportágból korábban több szövetség is hasonló kedvezményt próbált kiharcolni magának, mint az öt látványsportág (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong), melyek élhettek a társaságiadó-kedvezmény lehetőségével. Ez nem sikerült, de végül a kormányzat kiemelt költségvetési támogatásban részesíti őket.

A maradék hat szövetség (asztalitenisz, evezés, kajak-kenu, kerékpársport, röplabda, vívás) is állítólag hamarosan elkészíti a fejlesztési tervüket, így ők is a közeljövőben szerződést írhatnak majd alá. A 16 kiemelt sportágból korábban több szövetség is hasonló kedvezményt próbált kiharcolni magának, mint az öt látványsportág (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong), melyek élhettek a társaságiadó-kedvezmény lehetőségével. Ez nem sikerült, de végül a kormányzat kiemelt költségvetési támogatásban részesíti őket.-->