Vonzó ingatlanbefektetési célpont lehetne Budapest
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz ingatlanfejlesztést ma több nehézség is sújtja, amelyekre csak komplex megoldások léteznek. A legsúlyosabb probléma a vásárlóerő és a kereslet hiánya az egész gazdaságban. Erre a GDP-növekedés mellett a devizahitel-csapda felszámolása és a fogyasztási célra szánt hitelek ismételt beindítása révén javuló vásárlóerő jelenthet megoldást. Szintén problémát okoz az ingatlanbefektetési piac alacsony volumene. Az ingatlan-befektetői piac szempontjából viszont a javuló makrogazdasági adatok és a csökkenő ország kockázati felár mellett az állampapírok csökkenő hozama is kedvező körülmény – közölte az IFK.
Gondokkal küszködnek az ingatlanfejlesztők a banki és egyéb finanszírozás hiánya miatt is. „Jó iránynak tartom az MNB növekedési hitelprogramjának beindítását, de emellett szükség volna a bankokat sújtó különadók kivezetésére is, mert igazán ennek révén erősödne a hitelezési hajlandóság. A hitelprogramnak egyelőre ugyanis nincsen hatása az ingatlanpiacra” – véli Takács Ernő, az IFK elnöke. „Az egyes kiemelt jelentőségű beruházásokhoz pedig (pl. műemléképületek felújítása) a szükséges önerőt uniós támogatások révén is elő lehetne teremteni az ingatlanpiacon.”
Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal 15 tagvállalata által idén megvalósított beruházások nagysága e problémák miatt mindössze 100 millió euró, vagyis a tavalyi szinten stagnál és megegyezik a 2000-ben megvalósított beruházások volumenével. Pedig a hazai ingatlanfejlesztési piac a válság kezdetére már ennek több mint tízszeresére nőtt. Az ingatlanfejlesztők portfoliójában számos jelentős nagyságrendű és megfelelően előkészített projekt ragadt be, amelyek a piac újraindulását várják.
Pedig Budapest vonzó ingatlanbefektetési célpont lehetne az IFK nemrégiben összeállított felmérése szerint. A főváros növekvő népessége, a bevándorló munkaerő és a fő szállítási folyosók központjában való elhelyezkedés mellett Közép-Európa leginkább megfizethető városa ingatlanfejlesztés szempontjából. Magyarországon az irodabérlés egy dolgozóra vetített összköltsége 35 százalékkal alacsonyabb (vagyis 2590 euró), mint az európai átlag (6746 euró). Ha az irodabérlés költségeit összehasonlítjuk a dolgozói teljesítménnyel (office affordability ratio), Budapest szintén messze a legalacsonyabb arányú a régióban és Európában is. A teljesítmény 6 százalékát kell csupán irodabérlésre költeni, ami a közép-európai régióban márt átlagos arány fele. Ez pedig jelentős versenyelőnyt hoz a budapesti székhelyű vállalatoknak.
„Nyugat-európai összehasonlításban az is kiderül, hogy bőven van még fejlesztési potenciál az irodapiacban is” – mondja Takács Ernő. Nálunk ugyanis – a közép-európai átlagnak megfelelően – 2,5 négyzetméter modern iroda jut egy dolgozóra, amíg Nyugat-Európában ez a szám 11 négyzetméter. Ez azt jelenti, hogy számos vállalkozás még nem irodában működik. A helyzet azonban várhatóan megváltozik, hiszen Budapest alacsony költségaránya miatt egyre többeknek éri meg majd irodába költöztetniük cégüket. A jelenleg alul árazott ingatlanok és a magas hozamok mellett Budapest régió versenytársaihoz képest is megfelelő alternatívát nyújt a befektetők számára.
