A nagy nemzetközi jelkáosz
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságCsak kevesen tudják, hogy valójában mit is jelent a jelelés. Többnyire egyszerű kommunikációs formának tartják, amely gesztikulációval és mimikával teszi lehetővé az alapvető közléseket. Ez óriási tévedés! A nyelvészet ugyanis teljes mértékben önálló nyelvként ismeri el a jelnyelveket, többek között azért, mert saját nyelvtanuk van.
És csak többes számban lehet róluk beszélni, mivel csaknem 200 – gyakran nagyon eltérő – jelnyelv létezik. Német nyelvterületen például három – osztrák, német és svájci, utóbbin belül öt különböző dialektus – van használatban. Máltának, valamint Kanada francia ajkú tartományainak is saját jelnyelvük van.
Az eltérések részben elég meglepők: a britek és az amerikaiak nehezen értik meg egymást, míg az USA polgárai és a franciák könnyedén tudnak társalogni, hiszen az amerikai jelnyelv, az American Sign Language (ASL) a Langue des Signes Française-en (LSF) alapszik. Az eltérések pedig fordítókat tesznek szükségessé, egyrészt természetesen a beszélt nyelvről jellé fordításkor, de a különböző jelnyelvek között is.
Gestuno
Léteznek törekvések, hogy az egységesített gestuno nyelvvel teremtsenek rendet a káoszban, éppúgy, mint a beszélt eszperantó esetében. Egyelőre azonban nagyobb sikerekről nem lehet beszámolni. Az 1924 óta továbbfejlesztett műnyelv alkalmanként nemzetközi konferenciákon bizonyul hasznosnak. A gestuno név olasz eredetű, jelentése: a jelek egyike. Nemzetközi jelnyelvnek is nevezik, és sokszor így emlegetik. Ezzel a névvel gyakran inkább csak az újabb változatát emlegetik.
