Tartalékaira épít az agrárcég
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság– Az ember torkán akad a szó, ha a kukorica- és búza ár kilengéseire gondol – mondta Nagy György ügyvezető igazgató. – Az ágazati dolgozók feszültséggel teli légkörben dolgoznak az év nagy részében, a kockázat jelentős részét a mezőgazdasági termelők viselik, mégsem ebben a körben csapódik le a haszon döntő hányada.
Az új év elején még mindig csaknem 3800 tonna kukoricát tárolnak a raktárban. Az igaliak – tonnánként – legalább 50 ezer forintért hajlandóak megválni a terménytől, az önköltség alatti értékesítéssel automatikusan veszteséget termelne a tengeri. Nagy György – a gazdasági eredményekre utalva – úgy fogalmazott: ezt a luxust nem engedhetik meg maguknak. Tavaly ugyanis nem szárnyalt a piac, s alapvetően ez okozta, hogy nagyjából 90 millió forinttal zuhant az árbevételük.
– Kényszerpályán mozog a hozzánk hasonló méretű, felépítésű vállalkozások zöme – hangsúlyozta. – A földnyilvántartás, a rengeteg bürokrácián kívül a földdel kapcsolatos problémák időről időre nehézségeket jelentenek. Szerintem akik több támogatást, nagyobb adókedvezményeket kapnak, azok magasabb földbérleti díjat tudnak fizetni, mint számos társasvállalkozás. Az biztos: mi nem vagyunk kiváltságosak.
A nehézségek ellenére nyereséget termel a 13 főt alkalmazó, s a 930 hektár bérelt földön kívül 300 hektáron szolgáltatást végző igali agrárcég. Nagy György szerint ennek hátterében az ésszerű gazdálkodás, a költségek minimalizálása áll, s még a gondokkal teli években is folytatták a fejlesztéseket. Néhány éve modern szárítót építettek, a beruházás teljes költsége közel 130 millió forintba került. Tavaly 38 millió forintért traktort, erőgépet vásároltak, az idén 60 millió forintért kombájnt vesznek, így bérmunkában is arathatnak. Év elején adódik a kérdés: mit várnak 2014-től? A cégvezető kételyeit fogalmazta meg annak kapcsán, hogy több tervük dugába dőlt. A környéken nem jutottak akkora területhez, melynek révén napraforgó vetőmag-előállítással foglalkozhatnának, úgy számol, ez a tevékenység nagyjából 60 millió forint bevételt jelentett volna a társaságnak. Másrészt – a változó szerződési konstrukciók miatt – az idén már nem termesztenek 105 hektáron cukorrépát. A bizonytalansággal terhes időszakban a kiadásokat előre lehet kalkulálni: vegyszerre csaknem 40 millió forintot költenek, s az udvaron már hosszan sorakoznak a hatalmas fehér műtrágyával teli zsákok. Ez közel 100 millió forintos tétel volt.
– Olykor szinte emberfeletti küzdelem hárul a termelőkre, s az is borítékolható, hogy idén is húzós év előtt áll a csapat – emelte ki Nagy György. – A hagyományos terményeken kívül bérmunkával egészítjük ki a bevételünket, s remélem, hogy az időjárás megkegyelmez a somogyi gazdáknak, s nem lesz aszály. Lényegesnek ítélem, hogy nálunk nem fenyeget a leépítés veszélye, hitel nélkül gazdálkodunk, jelentős anyagi tartalékunk van lekötve. Ez némi nyugalmat ad, ám ha az előrejelzésekre tekintek, már korántsem vagyok ennyire nyugodt.
Nagy György: kicsiben is modellezhető a változás
– A rendszerváltás évében, 1990-ben kerültem Igalba – jegyezte meg a 69 éves Nagy György. Békéscsabán született, a gödöllői agrártudományi egyetemen szerzett diplomát, pályafutásának jó részét a somogyi faluban töltötte.– A gazdasági élet nagy változásait kicsiben nálunk is lemodellezhető – tudtuk meg. – Amikor Igalban munkába álltam, még 160 alkalmazottja volt a 4000 hektáron gazdálkodó egykori Aranykalász szövetkezetnek, mely később átalakult.
– A gazdasági élet nagy változásait kicsiben nálunk is lemodellezhető – tudtuk meg. – Amikor Igalban munkába álltam, még 160 alkalmazottja volt a 4000 hektáron gazdálkodó egykori Aranykalász szövetkezetnek, mely később átalakult.-->
