A többség egyetért a paksi bővítéssel, de ellenzi az orosz részvételt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA kutatás szerint a lakosság 82 százaléka tudott a paksi atomerőmű orosz részvétellel történő bővítésének tervéről. A megkérdezettek 51 százaléka egyetértett azzal, hogy Pakson új erőmű épüljön a már meglévő mellett, addig az, hogy azt egy orosz állami vállalat építse fel orosz hitelből, 34 százalék támogatná, 56 százalék nem támogatná.
A közleményben megjegyezték: az orosz bővítést 2012 nyarán mérésük szerint még csak 25 százalék támogatta; az elfogadottság növekedése "egyértelműen a kormánypárti szavazók áthangolódásából adódik". Mint írták, másfél évvel ezelőtt a fideszeseknek még csak 28 százaléka volt az orosz közreműködéssel építendő reaktor mellett, ám mostanra, hogy a terv hivatalos kormánypolitikává vált, az arányuk 53 százalékra nőtt.
Azt írták: a paksi bővítéssel szembeni fenntartások egyik fő indítéka valószínűleg a feltételezett magas költségekben rejlik. A megkérdezettek 56 százaléka szerint "az új atomerőmű beruházása olyan hatalmas összegbe kerül, hogy emiatt nem olcsóbb lesz az áram, hanem lényegesen meg fog drágulni", míg 35 százalék értett egyet azzal a feltételezéssel, hogy "az atomenergia olcsó energiaforrás, ezért ha felépül az új atomerőmű, az áram ára Magyarországon érzékelhetően olcsóbb lesz" - közölték.
A kutatás szerint másfél év alatt jelentősen megnőtt azok aránya, akik Paks és általában az atomenergia felhasználásának jövőjéről népszavazásra bíznák a döntést. 2012-ben még 48:46 arányban oszlott meg a referendum híveinek és ellenzőinek aránya, ez mostanra 59:36-ra módosult, és jelenleg a kormánypártiak 59 százaléka is támogatja a népszavazást.
Megjegyezték: ha a szavazókon múlna, elsősorban nem a nukleáris energiára bíznák az ország energiaellátásának jövőjét: csak 16 százalékuk mondta, hogy elsősorban az atomenergiára kellene támaszkodni, míg 74 százalék elsősorban a megújuló energiaforrásokban bízik.
Az 1200 felnőtt személyes megkérdezésén alapuló felmérés szerint a magyar közvéleményt váratlanul érte a magyar-orosz megállapodás: az emberek 78 százaléka többé-kevésbé meglepődött a bejelentés hallatán.
