Lefelé módosított a KSH

A július elseje óta működő új trafikok a forgalmi adataikat online továbbítják a Dohánykereskedelmi Zrt.-nek. Az adatokat megkapja a KSH is, amely márciusban ezekkel visszamenőleg korrigálta a tavalyi második félévre vonatkozó adatokat, és természetesen felhasználta az idei januári és februári kimutatás készítésénél – mondta el lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, rámutatva, hogy a tavalyi első két havi bázisadatok még becsléssel készültek, a tavalyi második fél éves és az idei első két havi pedig már a dohánykereskedelemtől kapott pontos számokat tartalmazza. Ezek pedig magasabb értéket mutatnak, mint a becslések: a módosított folyóáras adatok nagyobbak a korábban becsléssel számított adatoknál. Mindez természetesen a kiskereskedelem folyóáras összforgalmi adatait is felfelé módosította, hiszen az online adatok pontosak, ezért lettek nagyobbak az április elején nyilvánosságra hozott számok a korábban becsléssel készített adatoknál. A statisztikai hivatal azonban a napokban korrigálta a számokat, így a az első két havi 6,2 illetve 6,7 százalékos kereskedelmi forgalombővülés helyett már csak 3,8 illetve 4,3 százalékról beszélhetünk. Újabb alapos változást eredményez majd az adatfeldolgozásban, amikor a KSH a teljes kiskereskedelem online adatait átveszi az adóhatóságtól.

A NAV-hoz bekötött online-kasszáktól azt várja a kereskedelmi szövetség, hogy csökkenni fog a fekete kereskedelem aránya, ugyanakkor a főtitkár rámutatott, a feketézést viszont növeli, hogy a legnagyobb forgalmú trafikoknak a következő hónapokban el kell hagyniuk a 2500 négyzetméternél nagyobb üzlettel rendelkező bevásárló központokat, hipermarketeket, valamint a benzinkutakat. Ahol ellátási vákuum támad, ott rövidesen megjelennek a dohányárut hátizsákból kínáló „mozgóárusok”. Ami az idei évet illeti, Vámos György úgy véli, hogy a kiskereskedelemben elkelt árumennyiség jelenlegi mintegy négy százalékos növekedési üteme később mérséklődni fog, így éves szinten két százalék körül várható.

Tavaly az alacsony inflációs ráta révén volt a GDP egy százalékos bővülésénél magasabb, négy százalékos reáljövedelem növekedés, aminek az idei első fél évben is érezhető az áthúzódó hatása, azonban hosszabb távon a fogyasztás mindig a GDP-hez igazodik, általában annál valamivel kisebb.

A kereskedelem teljesítményére hatással lesz, hogy idén a tavalyinál kevésbé nőnek a reáljövedelmek, ugyanakkor magasabb lesz az infláció. A túlzottan alacsony alapkamat gyengíti a forintot és az elmúlt egy-két hónapban a forint árfolyama miatt 3-5 százalékkal nőtt az importtermékek fogyasztói ára, jóllehet a drágulást az év elején próbálták visszatartani a kereskedők.Obitas

Áfacsökkentést szorgalmaznak a kereskedők

A vállalkozások szerint halaszthatatlan lenne az alapvető élelmiszerek áfájának tíz százalék alá való csökkentése. Ugyanakkor a kereskedelem versenyképességének javítása kapcsán meg kellene fontolni a fogyasztási cikkek áfájának 27 százalékról 25-re való leszállítását is. Egyre többen vásárolnak ugyanis az interneten és a külföldi online-áruházak a magyarországinál alacsonyabb áfával is értékesítenek. Mérsékelni kellene az élőmunkát terhelő járulékokat – emelte ki Vámos György –, ugyanakkor felül kellene vizsgálni a tervek szerint év végéig tartó plázastopot és a trafikrendszert is, mivel ezek a kisvállalkozásokat is sújtják.