Ennyi volt, búcsút inthetünk a rezsicsökkentésnek – a kormány pusztán bevételnövelő intézkedésként tekint a Mol megemelt extraprofitadójára
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Mol különadójának megemeléséről tárgyalt az Országgyűlés Pénzügyi és Költségvetési Bizottsága szerdán. Bencsik János bizottsági elnök módosító indítványában azt szorgalmazta, hogy az extraprofitadóból származó bevételt továbbra is a rezsivédelmi alap finanszírozására használják fel. Az ellenzéki képviselő ezt azzal indokolta, hogy a nemzetközi energiapiaci helyzet és a hazai energiamix összetétele, és várható változása miatt komoly költségnövekedést hozhat a következő időszak, a növekvő terheket pedig vagy a lakosságnak, vagy a költségvetésnek kell viselnie.
Megemelik a Mol extraprofitadóját: a Fidesz folytatná a rezsivédelmet
A nemzetközi energiapiaci helyzet, az energiaárak tartós ingadozása, valamint az európai és globális gazdasági folyamatok következtében kialakult piaci bizonytalanságra hivatkozva megemelik a Mol extraprofitadóját. Így várhatóan a jogszabály elfogadása után a különadó mértéke a pozitív árkülönbözet
- hordónként 2 amerikai dollárt meghaladó, de 5 amerikai dollárt meg nem haladó részére 50 százalék,
- a hordónként 5 amerikai dollárt meghaladó részére 95 százalék lesz.
Bencsik János, az Országgyűlés Pénzügyi és Költségvetési Bizottságának fideszes elnöke egy olyan módosító javaslatot terjesztett be a testület elé, melyben azt indítványozta, hogy az extraprofitadóból származó bevételt fordítsák a rezsivédelemre csakúgy, mint az előző kormány idejében tették.
A fideszes képviselő kitért arra is, hogy
az eredeti jogalkotói szándék a különadóval a rezsivédelem finanszírozása volt, ezért a megnövelt adóbevételt is a rezsicsökkentésre kellene fordítani.
Ezt Bencsik János azzal indokolta, hogy a Paks I-gyel kapcsolatos üzemidő hosszabbítási procedúra következményeként lesznek időszakok, amikor akár 500 megawattos kieséssel kell majd számolni a nukleáris energiatermelésben, illetve Paks II. is leghamarabb 2035-től kapcsolódhat a hazai energiahálózathoz.
A jelenlegi és tervezett gázerőművek nem lesznek képesek pótolni a kieső kapacitást, és a rohamtempójú megújuló energiakapacitások fejlesztése is komoly nyomás alá helyezi a hazai villamosenergia-hálózatot.
A megfelelő kiegyenlítő (gáz)erőművi kapacitások nélkül többször nagyarányú energiaimportra fog szorulni hazánk, ami jóval drágább a helyben megtermelt energiánál.
Nincs cimke a különadóból származó bevételen: a kormány bevételnövelő intézkedésként tekint rá
A pénzügyi bizottság elnöke ennek kapcsán rámutatott, hogy a magas energiaköltségeket vagy a fogyasztóknak, vagy pedig a költségvetésnek meg kell fizetnie. Éppen ezért indítványozta Bencsik János módosító javaslatában, azt hogy az extraprofitadóból származó bevételeket továbbra is fordítsák rezsicsökkentésre.
Kövesdy Attila, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára a bizottság fideszes elnökének módosító indítványára reagálva kifejtette: az extraprofitadóra bevételnövelő intézkedésként tekintenek. Céljuk a bevételi oldal stabilizálása, és hogy hogyan használják fel, azt a költségvetési törvényben fogják rendezni.
Így néz ki most a magyar energiamix
A magyar energiarendszerben jelenleg a Paksi Atomerőmű biztosítja a bruttó villamosenergia-termelés mintegy 40-42 százalékát.
A megújuló energiaforrások részesedése már megközelíti a 35 százalékot, ezen belül a napenergia adja a legnagyobb hányadot a teljes energiatermelés mintegy 29 százalékával.
A jelenleg üzemelő gázerőművek pedig átlagosan a bruttó fogyasztás 13-16 százalékát biztosítják.
A kapacitásbővítés ebben a szegmensben is már korábban megkezdődött;
- Tiszaújvárosban az MVM Tisza Erőmű területén két, egyenként 499 MW-os (összesen csaknem 1000 MW-os) blokk építése zajlik. Az első egység várhatóan 2029-ben, a második 2030-ban áll üzembe.
- Visontán, a Mátrai Erőműben egy új, kombinált ciklusú gázturbinás blokk létesül, melynek maximális teljesítménye legfeljebb 650 MW lesz. Ez a beruházás a korábbi széntüzelésű kapacitásokat hivatott pótolni.
A meglévő fosszilis portfólió gerincét olyan nagy kombinált ciklusú erőművek alkotják, mint a több mint 400 MW-os Dunamenti Erőmű, a Gönyűi Erőmű (~430 MW) és a Csepeli Erőmű (~400 MW), valamint számos kiegészítő gázturbina országszerte.
A belföldi erőművek éves szinten a fogyasztás körülbelül 80 százalékát fedezik, az import aránya ugyanakkor évszakonként jelentősen változik, tavasszal akár tíz százalék alatt is alakulhat a behozatal, ám a téli csúcsidőszakban akár a 40 százalékot is elérheti.
Az elmúlt évek kapacitásbővítő beruházásainak köszönhetően a behozott villamosenergia aránya a 25-30 százalékos szintről esett az átlagosan 20 százalékos szint közelébe. Ugyanakkor a jelentős mértékű megújuló kapacitások komoly terhelést jelentenek a villamos-energiahálózatnak, illetve ezek az erőművek csak időszakosan, az időjárás függvényében képesek termelni.
