Terhelt USA–orosz üzletek
Az oroszországi Szeversztál acélóriás kiszáll amerikai érdekeltségeiből. Közleménye szerint 2,325 milliárd dollár készpénzt kap a Severstal North America néven összefogott csomagért két helyi vevőtől, a Steel Dynamicstól és az AK Steeltől. Ezen belül az előbbi társaság 1,62 milliárd dollárt fizet a Severstal Columbus mini olvasztóért, amivel évi 3,4 millió tonnára nő saját, melegen hengerelt acél előállító kapacitása.
Az utóbbi 700 millió dollárban állapodott meg a Severstal Dearbornról, egy kokszüzemről és három olyan vegyes vállalati érdekeltségért, amelyekhez hengerelt lemez gyártókban jut. A bevételből az Alekszej Mordasov többségi tulajdonában lévő Szeversztál csökkentheti az adósságait és jelentősen javíthatja a nyereségességét.
A fenti ügyletekről már a múlt év végén megállapodtak, a hétfői bejelentés a végleges megállapodásra vonatkozott, a zárás pedig 2014. végére várható. A Szeversztál egy hete közölte, hogy 140 millió dollárért eladja a 100 százalékos tulajdonában lévő, kanadai PBS Coalst, a szintén kanadai Corsa Coalnak, ennek az ügyletnek a zárása augusztus közepére várható.
A Szeversztál döntését a piaci okok mellett az Oroszország ellen a Krím elcsatolása miatt bevezetett nyugati szankciók is befolyásolhatták, bár azok erre a társaságra nem vonatkoznak. Viszont egyes vélemények szerint kapcsolat lehet a megromlott orosz-amerikai viszony és aközött, hogy amerikai acélgyártók szeretnék, ha az orosz acéltermékek amerikai bevitelét korlátozó mennyiségi- és árhatárok helyett újból importkvóták lépnének életbe. Mint állítják, az orosz cégek nem tartják be a vonatkozó kereskedelmi megállapodást. A Szeversztál cáfolta, hogy megsértette volna az egyezményt.
Rákerült viszont a múlt héten az amerikai feketelistára a Rosznyefty, amelynek olyan kiterjedt nemzetközi, köztük amerikai partnerkapcsolatai vannak, hogy a döntést Vlagyimir Putyin orosz elnök azon melegében bumerángnak minősítette. Őt igazolhatja, hogy péntek reggel 3,5 százalékkal esett a Rosznyefty egyik jelentős amerikai partnere, a Schlumberger olajipari szolgáltató részvényeinek árfolyama. Az esést a Reuters által idézett elemzők indokolatlannak minősítették, hiszen a társaság bevételének csak öt százaléka keletkezik Oroszországban, de azóta tovább gyengült az árfolyam.
A Schlumberger a legnagyobb orosz olajcégnek Szahalinon dolgozik, de nemrég megállapodott a Gazprom Nyefttyel is a nyugat-szibériai Priobszkoje olajmezőn indítandó kooperációról is. Igaz, a Gazprom Nyeftyre sem amerikai, sem európai szankció nem vonatkozik. Paal Kibsgaard, a Schlumberger vezérigazgatója szerint a szankciónak jelenleg nincs tényleges hatása cége tevékenységére, de nem lehet tudni, mi lesz később.
A bumeráng azonban előbb célba talál, és csak azután száll vissza. Bár a Rosznyefty is tevékenysége zavartalanságáról adott hírt, csütörtökön 4 százalékot estek a papírjai, pénteken pedig további másfelet. Ezzel viszont – mutat rá a Rosznyefty – a tőzsdecég amerikai tulajdonosai is rosszul járnak. A Rosznyefty partnere az amerikai ExxonMobil és a norvégiai Statoil is, és a cég mist tárgyal a Morgan Stanley olajérdekeltségeinek megvásárlásáról. 19,75 százaléka a BP-é. A korlátozás megnehezítheti a társaságba való tőkebevonást.
Idáig nem ér a Gazprombankot sújtó szankció
A napokban a Gazprombank is felkerült az amerikai feketelistára, a társaság magyarországi érdekeltsége a Centrex Zrt., az évi 62 milliárd forint forgalmú gázkereskedő cég. A korlátozás főként tőkeműveletekre vonatkozik, a napi ügyletekre nem. „A Centrex működése, tehát a gázszállítása és a banki ügyletei is folyamatosak” – válaszolt a Világgazdaságnak Szitó János vezérigazgató. A cég július 18-ig rendben megkapta vevőitől az előző hónapban átvett gáz vételárát, amit bankján, az Unicrediten keresztül átutalja a Gazprombank felé, a Gazprom Export számára. Július 25-én megnyílik az augusztusi szállításokhoz szükséges akkreditívje is.
