Kémkedésért tartóztattak le két kínait Ukrajnában – a Neptun rakéták érdekelték őket
Az ukrán hatóságok őrizetbe vettek két kínai állampolgárt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy megpróbáltak információkat szerezni a Neptun rakétáról, amellyel Kijev elsüllyesztette a Moszkva nevű orosz hadihajót az invázió korai szakaszában – közölte szerdán az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).

A gyanúsítottak egyike egy 24 éves korábbi műszaki egyetemi hallgató, a másik pedig az édesapja. Az SZBU szerint épp egy ukrán fegyvertervező állampolgártól próbáltak hozzájutni bizalmas gyártási dokumentumokhoz, amikor elfogták őket. Ha bűnösnek találják őket, akár 15 év börtönbüntetésre is számíthatnak. A Bloomberg szerint a kínai külügyminisztérium egyelőre nem kommentálta az ügyet.
A szóban forgó Neptun rakéták Ukrajnában fejlesztett fegyverek, amelyek az orosz haditengerészet mozgását korlátozzák a Fekete-tengeren.
Ezzel védik Ukrajna partvidékét, és biztosítják a biztonságos hajózást a gabona- és áruexport számára. Kijev 2022-ben jelentette be, hogy Neptun rakétákkal süllyesztette el a Moszkva rakétacirkálót, az orosz fekete-tengeri flotta zászlóshajóját. Moszkva akkor azt állította, hogy a hajó egy vihar következtében süllyedt el, de a közösségi médiában terjedő felvételek ezt cáfolták.
Az eset különösen érzékeny, mivel Kína az invázió kezdete óta gazdasági és diplomáciai támaszt nyújt Oroszországnak. Hónapokkal a támadás előtt Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin bejelentették az „együttműködés határok nélkül” elvét, amely azóta is irányt mutat Peking és Moszkva viszonyában. A mostani letartóztatás tovább fokozhatja a feszültséget a nyugati országok és Kína között, különösen egy olyan időszakban, amikor Ukrajna kiemelten védi a fegyverfejlesztéseivel kapcsolatos információkat.
Ukrajna átlépte a vörös vonalat: szankciókat vetett ki kínai cégekkel szemben
Ukrajna szankciókat vezetett be több kínai vállalat ellen, miután bizonyítékot talált arra, hogy ezek a cégek alkatrészeket szállítottak a Sahid típusú orosz-iráni drónokhoz. Az ukrán hatóságok szerint a kínai alkatrészeket a Kijev felett lelőtt drónokban azonosították, és más országok is hasonló lépéseket fontolgatnak. Eközben Kína továbbra sem hajlandó nyomást gyakorolni Oroszországra, és bár tagadja a katonai támogatást, nyilatkozataiból kiderül: nem érdekelt Moszkva vereségében.



