Égési sebet, hegesedést is kiválthat

A kaukázusi medvetalp méreganyagai komoly hólyagos gyulladást és fájdalmas égési sérülést idézhetnek elő, ami maradandó hegesedéssel gyógyul – hívja fel a figyelmet Dr. Béni Szabolcs gyógyszerész, a SOTE Farmakognóziai Intézet igazgatója. A kaukázusi medvetalp a kevésbé veszélyes közönséges medvetalphoz nagyon hasonló. Jellegzetes, kellemetlen szaga és a kaporéhoz hasonlatos ernyős virágzata van, ám míg előbbi mindössze 50-80 centiméteres, mérgező változata akár öt méter magasra is megnőhet. Amíg kicsi, nagyon nehéz a közönséges medvetalptól megkülönböztetni, viszont addig kevesebb mérgező hatóanyagot is tartalmaz, így érintése mindössze enyhe bőrpírt válthat ki.

Egy minden részben

mérgező növény

A kaukázusi medvetalp valamennyi föld feletti része, így szára, levele, virágzata, termése is olyan méreganyagot termel, ami hámsérülést okoz. A szakember ezért arra figyelmeztet, hogy bármennyire impozáns, csakis zárt ruhában közelítsék meg, és semmiképp ne érjenek hozzá. A növény víztiszta, átlátszó nedvével juttatja a bőrre ugyanis azt a kumarin-származékot, ami először bőrpírt, erős viszketést és égő érzést, később hólyagokat okoz. Vakarni nem szabad, mert annál intenzívebbek lesznek a kellemetlen tünetek.

Rögtön lemosni, lefújni

Az azonnali teendő: le kell mosni szappanos vízzel az érintett területet, de legjobb, ha égési sérülések ellen használatos sprayvel vagy gyulladáscsökkentő (rovarcsípés utáni, bőrallergiát enyhítő) krémmel is kezelik. Amíg erre nincs lehetőség, fontos, hogy száraz ruhával takarják el a sérülést, a méreganyag ugyanis csak akkor okoz fájdalmas hólyagos gyulladást, ha a bőr fénnyel érintkezik. A reakciót kiváltó furokumarin nevű szerves vegyület ugyanis fény hatására toxikus anyagokká alakul, melyek az égéshez hasonló bőrgyulladást, fitofotodermatitiszt okoznak.

Ha mégis hólyagos gyulladás alakul ki az érintett felületen, azonnal bőrgyógyászhoz kell fordulni! Ha pedig véletlenül a szembe kerül a növény nedve, átmeneti vagy tartós, komoly szemészeti problémát, akár vakságot idézhet elő. Ez esetben tehát a szemészet, szemészorvos minél előbbi felkeresése a fontos, akinek részletesen el kell mondani, hogy mi okozta a tüneteket.

Nagyobb a méreganyag

koncentrációja

A növény toxikus hatást kiváltó hatóanyaga, a furokumarin valamennyi citrusfélében, az ezekből készült bergamott olajban, a kerti rutafűben, a nagyezerjófűben, sőt a zöldségnövény zellerben, petrezselyemben és pasztinákban is megtalálható, ezek azonban nem okoznak mérgezéses tüneteket, csak ha extrém mennyiségben kerülünk velük kapcsolatba. Azoknál, akik nem mossák meg alaposan a citrusféléket, vagy aki kesztyű nélkül takarítja be a zellert, gyakori a kézen kialakuló bőrpír, gyulladás. A kaukázusi medvetalp azonban ezeknél gigantikus mérete miatt is jóval nagyobb koncentrációban tartalmazza a hámsérülést kiváltó méreganyagot, ezért kiemelt odafigyelést igényel.

Magja ráadásul akár 15 évig is vár a föld alatt a megfelelő pillanatra, hogy kifejlődhessen, ezért csak korai kaszálással, illetve gyomirtókkal védekezhetünk elterjedése ellen.

Magja ráadásul akár 15 évig is vár a föld alatt a megfelelő pillanatra, hogy kifejlődhessen, ezért csak korai kaszálással, illetve gyomirtókkal védekezhetünk elterjedése ellen. Elkerülni a bajt! • Zárt ruhában közelítsék meg, csak kesztyűben fogják meg

• Ne vakarják a „csípés” helyét

• Azonnal le kell mosni szappanos vízzel a bőrről

• Fénytől el kell takarni a sérülést

• Ne vizes, hanem száraz ruhával takarják le a sérülést

• Kenjék be égési sérülés elleni vagy gyulladáscsökkentő krémmel a sérült bőrt

• Ha szükséges, menjenek bőrgyógyászhoz, szemészhez (és mondják el, hogy növény okozta a sérülést).-->