A Greenpeace Magyarország nem bízik a Roszatomban

A Greenpeace Magyarország a „Roszatommal és az orosz állammal kötött paktumtól” való elállásra szólítja fel a magyar kormányt, mert az oroszországi társaságot átláthatatlannak, szakmailag alkalmatlannak és embertelennek is látja. Alapértelmezésben is ellenzi a nukleáris energia alkalmazását, mert – mint Szegfalvi Zsolt, a szervezet magyarországi egységének vezetője a tegnapi tájékoztatón kifejtette –, nem látja biztonságosan megoldottnak a kiégett nukleáris fűtőelemek tárolását.

A Greenpeace elsősorban azért minősítette átláthatatlannak a Roszatomot, mert az állami támogatást kap, állami ellenőrzés alatt működik, „titokban tartott nukleáris birodalommal rendelkezik”, nem kell minden adatát közzétennie, és bármely információit államtitokká minősítheti. Bár az előbbiek stratégiai fontosságú társaságoknál nem ritkák, felvetésünkre Szegfalvy Zsolt azt válaszolta, hogy más, hasonló profilú társaságoknál nem tapasztaltak ilyen szoros kapcsolatot az állammal és a titkosszolgálatokkal.

A Roszatom alkalmatlanságára a Greenpeace – a szerinte a szakma egészére jellemző – biztonsági aggályokat, a projektcsúszásokat, és a költségtúllépéseket hozta, az embertelenség vádját pedig a majaki nukleáris hulladék-újrahasznosító üzem által máig érezhető károkozással támasztotta alá. Majak üzeméből 1949 és 1956 között 76 millió köbméter sugárszennyezett víz került a Tecsa folyóba, majd az üzemben 1957-ben egy robbanás történt, évekkel később pedig egy kiszáradt tó aljáról a szél széthordta az ott lerakodódott, sugárzó port. A Greenpeace elégtelennek minősítette a felsoroltakkal kapcsolatos rekultivációt. Még nagyobb baj – mint helyszínen járt kampányfelelőse, Mező János lapunknak kijelentette –, hogy Majakban máig a természetes vizekbe kerül a sugárzó anyag. Szegfalvi Zsolt szerint éppen e folyamat fenntartását, illetve a majaki hadiipari nukleáris termelését segítjük, ha az elhasznált paksi fűtőelemeket továbbra is visszaküldjük Oroszországba. A svájci Axpo már megszüntette majaki együttműködését, mert nem látta garantáltnak a nukleáris hulladék biztonságos tárolását. (Laptársunk ellenpéldaként az amerikai-orosz nukleáris leszerelési program majaki központú virágzását említette.)

Az orosz Roszatom ezzel egy időben a kárelhárításról tájékoztatta a Világgazdaságot. A munka egy 2001-es rendelet alapján folyik, például a tizennégy országból, köztük a magyarországi csillebérci kutatóreaktorból származó, magas dúsítottságú urán üzemanyag visszaszállításából származó összegekből, valamint a 2003-ban megsérült paksi fűtőelemek visszaszállításáért fizetett 2,2 millió dollárból. Először húsz, tecsa-menti faluból telepítettek ki 7500 embert, és megtiltották a folyó teljes hosszán a gazdálkodást. Ezután, az 1957-es robbanás miatt Cseljabinszk és Szverdlovszk megye további huszonhárom településéről költöztettek ki közel 13 ezer embert, egyúttal 16,6 ezer hektáron megtiltották és 7 ezer hektáron korlátozták a gazdálkodást. Négy település lakosságát nem telepítették ki.