Megmenekült a szőlő, de a szüret előtt erre szomjaznak a gazdák: újabb esők, drágább bor
Egyelőre nem érkezett információ arról, sikerült-e, illetve ha igen, milyen mértékben emelni a borok átadási árát júniusban – válaszolta a Világgazdaság érdeklődésre Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) elnöke. A neves soltvadkerti borász még május közepén mondta azt lapunknak, hogy az elmúlt években jóval a költségnövekedéseik alatti mértékben tudtak árat emelni, és ha ez most sem sikerül, annak következménye a magyar borágazat elvérzése lehet. Eközben az idei évjárat sorsa is kétséges, még esőre várnak a szőlészek-borászok.
A HNT elnöke szerint azt áremelésnek piaci realitása most a fehér- és a rozéboroknál van, a vörösboroknál – bár a költségek természetesen itt sem emelkednek kisebb mértékben – most jóval kisebb, a fogyasztása ugyanis a világtrendnek megfelelően visszaesett. Ettől függetlenül a vörösborszegmensben is nagy az áremelési kényszer. A beszállítók mozgásterét ugyanakkor szűkíti az árrésstop.
A költségek emelkedése folyamatos a borágazatban, és ez az idei szüret idején sem lesz másként, hiszen Frittmann szerint a szőlő drágulása is elkerülhetetlen. De sajnos már a szőlő ára sem tud a szükséges mértékben emelkedni, mert végső soron a vásárlóerő korlátozó hatásként jelenik meg a termékpályán.
Megmenekült az idei évjárat, de kell még eső
Közben az idei szőlőtermésre nagyon negatív hatással van az időjárás – mondta. Az elmúlt évihez képest most „nem szaladt előre az érés”, de a szárazság már télen rendkívüli volt, júniusra pedig nagyon erős aszály alakult ki az országban. Az elmúlt napokban végre esett eső is, ami most megmentette a termést. A szárazság elsősorban a laza, illetve a köves talajszerkezetű termőhelyeken volt kritikus, illetve a fiatal ültetvényekben, amelyeknek a gyökerei még nem hatolnak elég mélyre. Az idei évjáratot az is meghatározza, hogy az adott termőhelyen mennyi csapadék esett, Frittmann szerint vannak borvidékek, ahol 60-70 milliméter, de például az Alföldön 20-30 milliméter közötti mennyiségről számolnak be a termelők.
Ez azonban tényleg csak a megmentésre volt elegendő, arra, hogy a növény áthidalja ezt az egy-két hetet, de ahhoz kevés, hogy hosszabb távon is helyreálljon
– mondta. A HNT-elnök szerint szüretig még mintegy 50-70 milliméter csapadékra lenne szükség.
Növényvédelmi szempontból ugyanakkor – legalábbis idáig – átlagos évjárat az idei. A szárazságból adódóan a Kunsági borvidéken például nem voltak nagy reggeli párák, így ott erős a fertőzésveszély, de egy-két borvidékről érkeztek jelzések arról, hogy a szőlő feketerothadása nevű gombabetegség megjelent az ültetvényekben, és védekezni kellett ellene. Az esőzések után persze kérdés, hogy megjelennek-e súlyosabb növényvédelmi problémák – tette hozzá.
Nagy probléma ugyanakkor, hogy tovább terjed az aranyszínű sárgaság betegség, ami ellen nincs védekezési lehetőség, csupán a vektor, vagyis a szőlő súlyos betegségét okozó fitoplazmát terjesztő amerikai szőlőkabóca lárváinak kikelését lehet rovarölő szerekkel megakadályozni. Az állam a szerek beszerzését részben támogatja, most a HNT azt próbálja elérni, hogy ez a hozzájárulás legyen 100 százalékos.
A baj ugyanis évről évre nagyobb.
A fitopalma-fertőzés a szőlőtőkék terméshozamát 20-50 százalékkal is csökkentheti, a beteg növények száma pedig évente megtízszereződhet.
Ahol nem sikerül védekezni az amerikai szőlőkabóca ellen, ott a tőkék 80-100 százaléka is megfertőződhet a fitoplazmával, és a fogékony fajták néhány év alatt ki is pusztulhatnak.
Már Villány is érintett
A Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal (Nébih) július elején ki is adta a riasztást, mivel a szőlő aranyszínű sárgaság betegségét okozó Grapevine flavescence dorée (FD) kórokozó már elérte a Villányi borvidéket is, ugyanis megjelent Harkányban is. A betegséget terjesztő amerikai szőlőkabócát Magyarországon 2006-ban észlelték először, míg az aranyszínű sárgaság betegséget 2013-ban. Azóta folyamatosan terjed, 12 vármegyében már igazoltan jelen van, a 22 borvidékből pedig a villányival együtt már 14 érintett.
A veszély Villányban is nagy, mivel a borvidéken található fehér- és kékszőlő-fajták közül nagy számban fordulnak elő az aranyszínű sárgaság betegségre fogékony fajták, mint például
- a chardonnay,
- a sauvignon blanc,
- a cabernet sauvignon vagy
- a pinot noir.
A Nébih felhívta a szőlősgazdák figyelmét a betegség súlyos növényegészségügyi és gazdasági kockázatára, valamint a terjesztő vektor, az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés szükségességére.
A hatóság az eddigi intézkedések eredményének tudja be, hogy az ország északi részén levő történelmi borvidékek továbbra is mentesek a kórokozótól.
A Mol nem engedi el a MÁV kezét – a nyári szezon ismét hatalmas forgalmat hozhat
