Romániában júniusban 5,66 százalékra gyorsult az éves infláció, felülmúlva az elemzői várakozásokat, és megerősítve a korábban is érzékelhető inflációs nyomás felfelé mutató kockázatait – írta elemzésében Valentin Tatar, az ING Románia vezető közgazdásza. A romló adat hátterében főként az élelmiszerárak – különösen a friss gyümölcsök – kiugró drágulása állt, de a közelgő adóemelések és az energiaár-szabályozások módosítása is újabb nyomást gyakorol a fogyasztói árakra.
Július 1-jével megszűnt az áramárakra vonatkozó hatósági korlátozás, augusztustól pedig emelkedik az általános forgalmi adó, valamint nő
jövedéki adója is. A kormány célja ugyan a költségvetési hiány kordában tartása, ám az intézkedések átmenetileg tovább növelik az inflációt, amit a lakosság közvetlenül is megérez.
Az ING elemzői szerint az infláció az őszi hónapokban,
szeptember és október környékén tetőzhet, akár 8,2 százalékon is,
mielőtt az év végére kissé mérséklődne, 7,9 százalékra. A dezinfláció viszont csak 2026 második felében válhat számottevővé, amikor a bázishatások és a gyengülő kereslet hatása érezhetőbbé vának. Az átlagbérek növekedése már most is lassul:
májusban éves szinten 7,6 százalékkal nőttek, ami szintén a kereslet gyengülését jelzi előre.
A Román Nemzeti Bank (NBR) az inflációs nyomás miatt júliusban változatlanul, 6,50 százalékon hagyta az irányadó kamatlábat, és a jelenlegi kilátások alapján 2025-ben sem várható lazítás. Az infláció továbbra is jóval a központi bank 2,5 százalékos célja felett van, ezért az intézmény várhatóan kivár, amíg a trendforduló világosan nem látszik.
A monetáris politika oldaláról 2026 hozhat változást: az ING elemzője szerint ekkor indulhatnak el az első kamatcsökkentések, összesen akár 100 bázispontos mértékben, valószínűleg a második negyedévben. Ugyanakkor, ha az infláció a vártnál gyorsabban enyhül, vagy a gazdaság növekedése látványosan gyengül, az NBR akár agresszívebb lazítási pályára is léphet.
Rekordhiány ellen küzd a román költségvetés
Hosszú távon a költségvetési hiány további növekedése munkanélküliséghez és a lej leértékelődéséhez vezethet. Az eddig meghozott reformok rövid távon megoldást jelenthetnek a román gazdaságnak, azonban a fenntartható pálya biztosításához strukturális reformokra lesz szükség.
Mindeközben a bankközi likviditási feltételek fokozatos javulása várható, ami, bár nem tér vissza a korábbi többletszintekhez, elég lehet ahhoz, hogy a rövid távú piaci kamatok lefelé mozduljanak. Ez a betéti termékeket is újra vonzóbbá teheti a befektetők számára, különösen a rövid lejáratú szegmensben.
Összességében Románia gazdaságát kettős hatás alakítja: a rövid távú inflációs nyomás miatt a kamatlábak stabilak maradnak, miközben középtávon az árstabilitás visszatérhet – feltéve, hogy az adóemelések és az energiaár-sokk hatása kifut, és a kereslet is mérséklődik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.