Egyre több európai netezik
A 16 és 74 év közötti magyarok 66 százaléka szinte minden nap használja az internetet az Eurostat friss adatai szerint, ami számottevő fejlődést jelent 2006-hoz képest, amikor még csak 29 százalék volt ez az arány. Az Európai Unió statisztikai hivatalának közlése alapján az uniós átlag 65 százalék az idén, ami 34 százalékpontos növekedést jelent a 2006-os adattal összevetve. A felmérés szerint mindössze 10 ország előzi meg Magyarországot az internethasználat intenzitásában. A legaktívabb netezők a luxemburgiak, 87 százalékuk kapcsolódik szinte minden nap a világhálóra, míg a dánok körében 85 százalék ez az arány. A rangsor másik végén Románia található, ahol a 16-74 évesek mindössze 32 százaléka netezik naponta, a második legrosszabb helyzetben pedig Bulgária van, ahol 46 százalék ez az arány.
Az elmúlt években jelentős mértékben csökkent azok aránya, akik még soha nem interneteztek. A 28 európai uniós tagország 16-74 éves lakosságának 18 százaléka tartozik ebbe a körbe, ez az arány 2006-ban még 43 százalék volt. Ebben a mutatóban kevésbé teljesít jól Magyarország, elmaradunk az uniós átlagtól, a felmérés szerint ugyanis a vizsgált korosztályba tartozók 22 százaléka nálunk még nem használta a világhálót.
A helyzet azonban a következő években alapvetően megváltozhat, feltéve, hogy megvalósulnak a Digitális Nemzet Fejlesztési Program (DNFP) célkitűzései. Az uniós elképzelések szerint 2020-ig jelentősen növelnék az egyéni felhasználók számára elérhető maximális sávszélességet, azonban a magyar kormány szándékai szerint itthon ennél is nagyobb ütemben haladnánk. A DNFP-ben megfogalmazott cél, hogy 2018-ra valamennyi hazai háztartásnak legyen lehetősége legalább másodpercenként 30 megabites kapcsolatot nyújtó hálózathoz kapcsolódni, az otthonok felében pedig a 100 Mbit/s-os hozzáférés elérése a feladat. Ehhez komoly fejlesztésekre lesz szükség, ugyanis becslések szerint mintegy 1,6 millió háztartásba kellene a következő években elvinni a gyors netet. Míg Budapesten 10 százalék az újgenerációs hálózattal le nem fedett terület aránya, addig a kisebb városokban már 60, míg a kistelepüléseken 85 százalék ez az érték.
A DNFP keretében megvalósuló infrastruktúra-bővítésre mintegy 86 milliárd forintnyi vissza nem térítendő, illetve 50 milliárd forint visszatérítendő pályázati összeg áll rendelkezésre, a távközlési szolgáltatók ebből finanszírozhatják a fejlesztéseket. A szélessávú beruházások megalapozásához fel kell mérni a hazai elektronikus hírközlési hálózatokat, a feladatra az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. kapott megbízást és a társaság már elkezdte a munkát.
Szoros határidő
Az eNET a távközlési szolgáltatókkal történő konzultáció és saját nyilvántartásai alapján állítja majd össze azt a térképet, amely megmutatja azokat a területeket, ahol nem áll rendelkezésre megfelelően gyors internet kapcsolat. A felmérésre szűk határidőt szabtak, ugyanis 2015. februárjának első hetére egy előzetes adatbázist már el kell készítenie a cégnek.Ezt követően várhatóan február második felében egy nyilvános konzultációt rendeznek, amely során a szolgáltatók jelezhetik az esetleges hibákat, a végleges térképet pedig ezt követően, a hónap végére állítják össze.
Ezt követően várhatóan február második felében egy nyilvános konzultációt rendeznek, amely során a szolgáltatók jelezhetik az esetleges hibákat, a végleges térképet pedig ezt követően, a hónap végére állítják össze.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.