Lassabb külkereskedelmi bővülés
A világgazdasági válságból való kilábalás során az export volt a magyar gazdaság húzóereje, az utóbbi negyedévekben azonban már hozzá sem tud járulni a GDP növekedéséhez a külkereskedelem. Hiába viszik a Magyarországon gyártott Mercedeseket és az Audikat külföldön, mint a cukrot, az idei harmadik negyedévben már 1,7 százalékponttal húzta le a GDP-t a nettó export. Igaz, augusztusban egy időre leállították a termelést az autógyárak. Az export növekedéshez való hozzájárulása folyamatosan csökken, a mostaninál is kedvezőtlenebb adatot láthattunk 2013 második negyedévében, azt megelőzően azonban csak 2004-ben érkeztek hasonlóan gyenge számok.
A nettó export növekedéshez való hozzájárulásának csökkenése egyben a belső kereslet élénkülését is jelezheti. Az import bővülése részben a fogyasztás és a beruházások mélypontról megindult növekedésének köszönhető, ám azt sem szabad elfelejteni, hogy ezekben jelentős hatása van a kormányzati és jegybanki stimulusoknak. Az idei év eső kilenc hónapjában az export 7,7, az import volumene 8,8 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy az autógyárak már nem tudják olyan gyorsan növelni az ipari termelést – ami meg fog látszani a külkereskedelemben is –, mint eddig, más ágazatok pedig képtelenek átvenni az ágazat helyét.
Nem csak Európa termelési, hanem a szolgáltatások központja sem leszünk, bár tavaly óta a szolgáltatások segítik a GDP növekedését. Az idei első három negyedéves 3,6 százalékos GDP-növekedésből 1,1 százalékpontot tettek ki a szolgáltatások. A szolgáltatások külkereskedelme is élénkül: az idei első három negyedévben forintban számolva a bevételek értéke 7,5, a kiadásoké 5,4 százalékkal nőtt a statisztikai hivatal adatai szerint. Ennél kisebb, 3,3, illetve 1,3 százalékos növekedést láthatunk euróban számolva, vagyis a forint esése sokat segített idén, ami már nem olyan gyors bővülés. A szolgáltatások külkereskedelmi többlete meghaladta az 1200 milliárd forintot, ez 136 milliárddal több a tavalyinál.
Legfontosabb külkereskedelmi partnerünk a szolgáltatások terén is Németország és az eurózóna – mondta a Világgazdaságnak Ürmössy Gergely. Az Erste Bank vezető közgazdásza kiemelte: nagyban függünk az európai unió gazdaságától, de az már tükröződik az adatokban, hogy a keleti nyitás gazdaságpolitikája kezd beérni. Az ázsiai országokkal folytatott szolgáltatások külkereskedelmi egyenlege évről évre növekszik – emelte ki a közgazdász. Az adatok alapján a trend nem ennyire egyértelmű a termékeknél.
A turizmus, a szállítási, valamint az információs szolgáltatások határozzák meg leginkább a külkereskedelmi szolgáltatásokat. A külföldi vendégek növekvő száma biztosítja azt, hogy a turizmus növelje a külkereskedelmet. A vasúti és közúti szállítás növekedése pozitívan járul hozzá a szállítási szolgáltatásokhoz, miközben az infokommunikációs szektor is növekszik – sorolta Ürmössy Gergely.
Exportnövekedést hozott az e-útdíj
A szállítási szolgáltatások exportja 1060, importja 622 milliárd forint volt az idei első három negyedévben, a bevételek forintban számított értéke 16, a kiadások 10 százalékkal bővültek – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. A közúti szállítási szolgáltatások exportja 17, importja 16 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának értékét. Az export növekedéséhez jelentősen hozzájárult az e-útdíj tavaly júliusi bevezetése, amely az idei év első félévében okozott jelentős növekedést.
