Cégvilág

Kifliár: nincs egyeztetés

Csak a hírekből értesültek a megnevezett érdekképviseletek arról, hogy egyeztetni fognak a hét elején Rogán Antallal a benzinár-csökkenés élelmiszerárakra gyakorolt hatásáról. Az élelmiszer-feldolgozók úgy vélik, piaci körülmények között az üzemanyag ára csak az egyik, és nem is a legfontosabb tényező

E hét elején jöhet létre az a találkozó, amelyet Rogán Antal mint az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke kezdeményezett az érdekképviseletekkel a benzinár csökkenésével összefüggésben – írja a Magyar Nemzet csütörtöki számában. A lap megkeresésére a Fidesz-frakció sajtóosztálya közölte: a Magyar Pékszövetséggel és az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségével fognak egyeztetni arról, hogy a benzin árának csökkenése mekkora költségcsökkenést jelent ezekben az ágazatokban.

Lapunknak azonban az élelmiszerfeldolgozók jelezték: nincs tudomásuk időpontról, a tárgyalásra semmilyen hivatalos meghívót nem kaptak. Információink szerint a Magyar Nemzet által szintén résztvevőként megnevezett Pékszövetség sem tud többet annál, mint ami a hírekben megjelent.

Rogán Antal a napokban vetette fel a sajtónak, hogy a benzinár csökkenését nem követi egyes élelmiszerek fogyasztói árának csökkenése. Mint elmondta: a pékáruk árának emelkedésekor a termelők gyakran hivatkoztak az üzemanyag árának növekedésére, az őszi csökkenés azonban nem jelentkezett a kifli árában. Rogán megerősítette: az érdekképviseleteket kérdezné arról, miért nem jelentkezik a termékek árában a benzinárcsökkenés. Elmondta, azt szeretné szorgalmazni náluk, ajánlják a tagjaiknak - például a pékségeknek -, hogy fontolják meg az árcsökkentést.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a napi.hu-nak ugyanakkor azt írta: a tárca elemzői egy szakmai vizsgálat keretében fogják feltárni a magyarországi infláció alakulásának hátterét. A vizsgálatra egyrészről azért van szükség, mert a tavaly ősszel, a költségvetés benyújtásakor publikált 1,8 százalékos értéket - a korábban ismertetett okok miatt - erőteljesen lefelé mutató kockázatok övezik – tette hozzá a tárca. Az NGM szerint a KSH adatai alapján egyes termékcsoportok árai párhuzamosan mozogtak az üzemanyagok árával azok emelkedése esetén, de a tavalyi harmadik negyedévben elindult üzemanyagár-csökkenés nem jelentkezett ezen termékek árában. A vizsgálat célja feltárni ezeknek a folyamatoknak a hátterét, a vizsgálat eredményének ismeretében lehet eldönteni, hogy van-e szükség kormányzati lépésre.

„Hiszünk a piacgazdaságban” – szögezte le lapunknak az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének ügyvezetője. Szöllősi Réka hozzátette: egy termék árát nem csak az előállítási költségek, így az üzemanyagár szabja meg, hanem más tényezők is, például a kereslet. „A szállítási költség ráadásul csupán 1-4 százalékot tesz ki az élelmiszereken belül, amelyek ára ráadásul tavaly egy százalékot csökkent, a pékáruk pedig 5 százalékkal lettek olcsóbbak a múlt évben.”

Emellett több más tényező a drágulás irányába hat: a minimálbér emelkedése, az útdíj kiterjesztése, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj megnövelése mind az árnövekedést segíti elő.

OKSZ: a verseny az árcsökkenés záloga

A kereskedelem akkor tud árat csökkenteni, ha valamilyen költsége csökken, a legnagyobb kiadás pedig a beszerzési ár – mondta el lapunknak Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint, ha a pékség szállítja be az árut egy boltba, akkor ő számítja be a benzinárat költségeibe, ebben az esetben a kereskedő nem tehet semmit. Ha pedig a – jellemzően nagyobb – üzletnek saját péksége van, az alapanyagot szállítja csak. Vámos szerint a piaci verseny rászorítja a kereskedőket, hogy ha tudnak, árat csökkentsenek, a főtitkár szerint ez „a fogyasztói árak csökkenésének legjobb záloga”.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek