BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Újra bővülést tervez a Knorr-Bremse Kft.

Az elmúlt évben közel ötmilliárd forinttal csökkent a kecskeméti Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. árbevétele, ám idén már növekedéssel számol Bíró Attila, a társaság januárban kinevezett ügyvezető igazgatója

Igaz, hogy komolyan megéreztük az orosz válság hatását, illetve a nyugat-európai piac is inkább stagnált, mint növekedett 2014-ben, de az elmúlt két évben az új telephely építése és a gépsorok átköltöztetése sok energiát kötött le. Így a kecskeméti telephely nem tudott újabb terméket gyártásba állítani, a régiek iránt pedig az öregedési ciklusuk miatt mérséklődött a kereslet – mondta Bíró Attila Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. ügyvezető igazgatója. Magyarázatul hozzáfűzte, hogy a konszern folyamatosan keresi, melyik termékét melyik gyártóhelyén tudja a legeredményesebben előállíttatni és a telephelyek is versenyeznek egy-egy termék gyártásáért.

A költözés tavaly nyári befejezése után azonban elkezdődődött a gyártósor áttelepítés az anyacég olaszországi és angliai üzeméből és már idén is sikerült megszerezni két jelentős termékcsoportot. Így ebben évben minimum 5-8 százalékos árbevétel-növekedéssel számol a cég.

Azt követően, hogy a bristoli üzemben a gyártást az elmúlt év végén versenyképességi okok miatt megszüntette a Knorr-Bremse, a csoport teherautó-üzletágának öt európai termelőegysége maradt, amelyek közül a második legnagyobb a kecskeméti. Az előzőnél kétezer négyzetméterrel kisebb, 19 ezer négyzetméteres új üzemben ugyanakkor még 2500 négyzetméternyi terület felszabadítható, ha újabb gépsorok érkeznek, másrészt a csarnok 6-8 ezer négyzetméteres bővítésére is van lehetőség.

– Azért építettük a 16 millió euróba került új gyárat, mert bár az utóbbi években jelentősen nőtt a magyar leányvállalat versenyképessége, annak további növelésére már nem volt alkalmas a régi üzem. Ott a rendelés beérkezésétől számított egy napon belül készült el a termék, az újban viszont ez az idő 8 órára csökkent. Emellett az alapanyagokat és termékeket feleannyit kell szállítani a házon belül, ez pedig költségmegtakarítást jelent – sorolja az ügyvezető igazgató.

A régi üzemben – aminek egy részét most visszabérli a cég – megmaradt a kis sorozatú gyártás. Ilyen kis sorozatú termelés minden gyárban van és a konszern azt fontolgatja, hogy ezeket egy helyre telepítik. Elképzelhető, hogy Kecskemétre.

Annak is nagy az esélye, hogy a közel 900 fős cég megkapja egy olyan részegység gyártását Németországból, amelyben sok a magyar beszállítóktól származó alkatrész, ami jól mutatja, hogy a sokéves munkával kialakított magyar beszállítói bázis beérett, nemzetközi szinten is versenyképes – hangsúlyozta az ügyvezető igazgató, aki úgy tapasztalta, hogy a magyar beszállítók jók, ám igen nehézkesek, ha bármiféle változtatásra kerül sor. De a hazai beszállítói kör bővítésének gátja a korlátozott tőkeellátottság is. Emiatt nem ritka, hogy a magyar beszállítók ajánlatában az áll, ha megkapják a megrendelést, majd akkor bővítik a termelőkapacitást, többnyire pályázat útján. Ezzel szemben Nyugat-Európában, Kínában és Indiában meglévő termelőkapacitásokat árusítanak a beszállítók, ami óriási versenyelőnyt jelent számukra. Emellett a beszállító kkv-szektorban kevés az olyan magasan képzett szakember, aki a termékfejlesztés területén együtt tudna működni a megrendelővel. Ennek ellenére a Knorr-Bremse csoport alkatrészigényének 24 százalékát adó kelet-közép-európai beszerzések 47 százaléka Magyarországról származik. Ez pedig azt jelenti, hogy még Japánba és az Egyesült Államokba is kerülnek itthon készült részegységek.

Bíró Attila irányította az új gyár és a telephelyen létesített 3800 négyzetméteres k+f központ építését, ahol 70 szakember dolgozik. A cég másik, 170 fős fejlesztőközpontja Budapesten van, így a közúti teherjárművek aktív biztonsági rendszereit fejlesztő Technical Center Hungary a német után a csoport második legnagyobb ilyen egysége.

A cégvezető

A 46 éves Bíró Attila okleveles fizikus és a General Electric Lighting amerikai és európai egységeinél a technológia és gyártás területén dolgozott, mielőtt 1997-ben csatlakozott a Knorr-Bremse haszonjármű üzletágának magyarországi vállalatához. 2003-ban közép- és kelet-európai beszerzési vezető lett, később valamennyi termékcsoport beszerzését irányította Európában, majd 2006-ban a Knorr-Bremse Systeme für Nutzfahrzeuge beszerzési alelnökévé nevezték ki Münchenben. Ezt követően 2010-től a kecskeméti Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. operációs igazgatója volt.


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.