„Jelenleg a felszámoló által visszaigazolt, véglegesen ellenőrzött hitelezők listáját várjuk. Arra számítunk, hogy ezt két-három héten belül megkapjuk. Akkor derül majd ki pontosan, hogy mekkora a követelésállomány a vállalattal szemben” – mondta lapunknak Boródi Ferenc, akit Demján Sándor az Arcadom felszámolási folyamatának koordinálásával bízott meg. A szakember úgy véli, a hitelezők száma száz és kétszáz között lehet.
Őket egy faktorcégen keresztül egyenként keresik majd meg, miután összevetették a már kifizetett számlákat és a követeléseket. Ezt követően a faktorcég lép be a vállalkozások helyett a hitelezői pozícióba, és az érintett hitelezői követelések 70 százalékát a milliárdos üzletember magánvagyonából fizeti majd ki.
„Egy-két hónapig biztosan el fog tartani, amíg minden érintett céggel sikerül felvennünk a kapcsolatot” – véli Boródi Ferenc, aki szerint nem kizárt, hogy a hitelezők és alvállalkozók egy része csaknem teljes mértékben hozzájuthat a pénzéhez. Az Arcadom azon hitelezői és alvállalkozói, akik, illetve amelyek eddig még nem tették meg, később is bejelentkezhetnek a felszámolóbiztosnál, de ők már csak a határidőn túli hitelezői besorolást kaphatnak – ez pedig azt jelenti, hogy csak akkor juthatnak a pénzükhöz, ha az előttük rangsorolt követeléseket a felszámolási eljárás során sikerült kielégíteni. A lista élén a Raiffeisen Bank áll, az Arcadomnak nyújtott 3,4 milliárd forintos hitellel.
Korábban lapunknak az Arcadom felszámolóbiztosa azt mondta, jelenleg is zajlik az a polgári per, amelyet a cég a ki nem fizetett debreceni villamosépítési projekt miatt indított. Ha ezt sikerül megnyerni, akkor tovább nőhet az az összeg, amelyet az Arcadom a hitelezők követeléseinek kiegyenlítésére fordíthat.
Az Arcadom Építőipari Zrt. 1996 óta összesen csaknem 210 milliárd forint építőipari forgalmat könyvelhetett el. A cég nevéhez köthető a többi között a Nemzeti Színház, a Művészetek Palotája, a Korda Filmstúdió, az Allee bevásárlóközpont és a Magyar Posta Országos Logisztikai Központjának építése is. Piaci szereplők korábban úgy vélték, az Arcadom bedőlésének oka részben a gazdasági válság hozta építőipari visszaesés volt, részben az, hogy a vállalat nem tudott labdába rúgni a nagy állami beruházásokon.
