Fordulópontnál a startup-piac

Új időszámítás kezdődik a hazai startup piacon a jövő év elején, legalábbis ami a finanszírozást illeti, lejár ugyanis az uniós pénzekből létrehozott Jeremie alapok forráskihelyezésére kiírt határidő. Ugyanakkor egyelőre nem látszik, hogy 2016 január elsejétől mi tölti majd ki az ebből adódó űrt, ami komoly gondokat okozhat ebben a szektorban. „Ha nem lesz az uniós finanszírozású programok területén semmilyen lehetőség, akkor nem zárható ki, hogy egy időre komoly hiány lesz a startupoknak juttatható kockázati tőkében. Ez ugyanakkor esélyt is kínál, hiszen kiderül, kik lesznek azok az alapkezelők, amelyek más forrásokat is be tudnak vonni. A hazai startup világnak pedig be kell kapcsolódni nemzetközi vérkeringésbe, és megpróbálni nemzetközi befektetőket is bevonni” – mutatott rá Oszkó Péter, az Oxo Labs vezetője.

A Jeremie alapok 2010-es indulását követően 100 milliárd forintos nagyságrendű forrás állt rendelkezésre az induló vállalkozásokba történő befektetésekre. Az elmúlt években 28 Jeremie társfinanszírozású és néhány magántőkéből összeálló kockázati tőkealap indult Magyarországon, ami a régióban rendkívül magas értéknek számít. „A hatalmas pénzmennyiségnek azonban negatív szocializációs hatása is volt, ugyanis a piaci bevételek helyett a befektetőktől reméltek pénzt az induló cégek, és számos olyan kezdeményezést lehetett látni, ami kimondottan ezzel a céllal jött létre. Ez tévút, pár évig ugyan lehet azért működtetni egy vállalkozást, hogy a kockázati tőkésektől forrást kapjunk, de hosszú távon nem sikeres ez a modell” – tette hozzá Oszkó Péter.

A hazai startupok alapítói fejlesztői, kreatív tudásban versenyképesek a világ bármely részével, azonban vállalkozói ismeretekben, vállalatirányításban, tapasztalatban nagyon le vannak maradva – vázolta a helyzetet Oszkó Péter. A korai fázisban lévő startupokba történő befektetéseket végrehajtó Oxo Labs jelenleg közel 20 projektet kezel, a vállalkozásokat a sikeres piaci működésre és a későbbi nagyobb összegű tőkebevonásra készítik fel. Ehhez kisebb összegű, legfeljebb ötven millió forintos forrást nyújtanak. A jövő évtől ugyanakkor változtatásra készülnek, nagyobb befektetői körrel egy olyan alap létrehozására készülnek, amely akár többmillió eurós befektetéseket is megvalósíthat. Ehhez az elképzelések szerint a Jeremie alapok többszázas nagyságrendű portfóliójából keresnek majd célpontokat.

Bár a Prezi, a LogMeIn vagy a Ustream nemzetközi sikereit az utóbbi években egyelőre nem tudták megismételni más hazai gyökerű startupok, azért komoly eredményekre bőven akadt példa. „Az elmúlt másfél évben vette meg az IND-t a banki szoftverekkel foglalkozó angol Misys, az adatelemzésben jeleskedő Radoop-ot a német RapidMiner, október óta a budapesti Distinction csapata a globális utazási piacot uraló skót Skyscanner mobilfejlesztő részlege, néhány hete pedig a SequenceIQ kelt el; és ez nem is a teljes lista” – számolt be néhány újabb sikerről Málnay Barnabás, a Mobilitás és Multimédia Klaszter (MMKlaszter) igazgatója és a White Summers Cofounder partnere. A szakember szerint a piacra kedvező hatással van, hogy két olyan tényező, ami eddig hiányzott ebből a szegmensből, kezd a helyére kerülni. „Növekedni látszik az “angyal befektetők” aktivitása, akik saját, és nem intézményi pénzt adnak. Ez ideális esetben úgynevezett “okos pénz”, vagyis előéletüknek köszönhetően a banki átutaláson túl egyéb módokon is tudnak értéket teremteni az általuk felkarolt vállalkozásoknak. Például maguk is felépítettek már globális piacon sikereket elért társaságot vagy túl vannak már egy korábbi cégeladáson, és így tapasztalatokkal, hasznos kapcsolatokkal is tudják segíteni az induló vállalkozásokat, amelyekbe befektetnek. A másik pozitív fejlemény a korai fázisú, magvető (seed), sőt az azt is megelőző pre-seed tőke, ami például az Egyesült Államokban, vagy a rendkívül jól működő startup piaccal rendelkező Izraelben nagyon erős, de itthon hiányzott. Az elmúlt időszakban azonban több olyan csapat is szerveződött itthon, ami erre a fázisra fókuszál” – mondta el Málnay Barnabás.

A magyar startup ökoszisztéma erősödését jelzi az is, hogy egyre gyakrabban van olyan esemény Budapesten, ami más országokból is idevonzza a technológiai szektor meghatározó egyéniségeit. „Ennek ellenére még most is inkább túl kevés, mint túl sok van azokból a rendezvényekből itthon, ahol nemzetközi szintű tartalomhoz és kapcsolatépítési lehetőségekhez juthatnak a hazai cégalapítók, fejlesztők, befektetők, érdeklődők. Fontos, hogy a lokális szcéna minél erősebben és szervesebben legyen bekötve a nemzetközi vérkeringésbe.” – fűzte hozzá Málnay Barnabás.

Gyülekezési pont

A Mobilitás és Multimédia Klaszter a jövő héten már hetedik alkalommal rendezi meg az ország legnagyobb tradíciókkal bíró startup eseményét, a Magyar Innovációs TechShow-t (HITS). A rendezvényen olyan technológiai vállalkozások, termékgazdák és fejlesztők mutatkoznak be, akik már működő prototípussal tudják demonstrálni, hogy nem csak az ötletek kitalálásában, hanem azok megvalósításában is erősek. A szakértői zsűri által kiválasztott kiállítók nem csak standokon, de egy rövid prezentációban is bemutathatják projektjeiket.