BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Magyarország nem drága

A nagyvállalatok Kínából elviszik a termelést. Bod Péter Ákos szerint a kérdés már csak az, hogy Romániába, Szerbiába vagy Magyarországra hozzák.

A bér terén olcsó országnak számítunk, de ez is kell ahhoz, hogy kompenzáljuk a negatívumokat, például a kiszámíthatatlan gazdaságpolitikát – mondta Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora a Világgazdaság konferenciáján. Előadásában kiemelte: egyre jobban változik az a modell, amely szerint a nyugati cégek kiszervezik a termelést. „Rájöttek arra, hogy ennek is van rizikója, és csökkent a cégek kockázati étvágya. A nagy vállalatok újragondolták ezeket a tényezőket, így hozzák vissza a termelést” – mondta. A kérdés a professzor szerint már csak az, hogy Kínából hova viszik vissza a termelést, Romániába, Szerbiába vagy Magyarországra.

A multiknak ráadásul komoly előnyeik vannak a magyar cégekkel szemben. „A multik technológia szempontjából kapnak egy olyan támogatást, amelyet a magyar tulajdonú vállalkozások nem” – mondta László Csaba, a KPMG szenior partnere. Ha a tíz leggazdagabb magyar ember összeáll, akkor sem tud annyit kutatás-fejlesztésre költeni, mint amennyit a Deutsche Telekom vagy más telekommunikációs multi. Rengeteg előnyük van a nagy cégeknek, de nem rugalmasak, egy közepes cég viszont gyorsabban tud reagálni – tette hozzá.

A Világgazdasági Fórum kutatása szerint Magyarországon a vállalat tulajdonosa meghatározó szerepet játszik a cég életében, vagyis nélküle alig hoznak meg döntéseket, és komoly etikai problémák is vannak a hazai vállalatoknál. A tehetségmegtartásban is rosszul szerepel az ország, ráadásul az innovációs képességben is a sereghajtók között vagyunk a WEF listáján, amely több mint 140 országot vizsgál – ismertette a volt pénzügyminiszter.

Bod Péter Ákos szerint az nem igaz, hogy a multik odaviszik a termelést, ahol a bér alacsony. Ez csak egy szempont, ami nincs az első három tényező között, amelyet figyelembe vesznek a beruházásoknál. Ehhez kapcsolódva elmondta: Dél-Európa „fájdalmas” átalakulása még nem zárult le, ez pedig esélyt jelent a régiónk számára.

Kitért arra is, hogy a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) fénye megkopott, már jóval a kínai tőzsdék esése előtt. „A BRICS-országok korábbi gyors növekedése megnövelte ezen államok rendszerei iránti vonzerejét. Vonzóak voltak a növekedési adataik, vonzónak látszott a Nyugattal szemben a rendszerük dinamizmusa. Mostanra azonban azt látjuk, hogy ezen országok jelentős problémákkal küzdenek, és a közepes fejlettség csapdájába estek” – mondta Bod Péter Ákos. Hozzátette: a közepes szintről a fejlett szintre való növekedés már nagyon nehezen megy, könnyű a közepes kategóriába bekerülni, de nehéz onnan feljebb lépni.

Rossz társadalmi közeg

„Nem gondolom, hogy a magyar cégek rosszabbak, mint a társadalmi közeg, amelyben élnek” – hangsúlyozta László Csaba. A társadalmi közegünk a Balkánra hasonlít, a nagyon erős hierarchia és az ügyeskedés nem veszett ki, amely a Kádár-rendszerben is jelen volt. A cégek etikáját meghatározza, hogy milyen tapasztalatok vannak az állammal kapcsolatban, vagyis például az adózás vagy a közbeszerzés terén – mondta.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek