A Biksady Galéria kétnapos tavaszi nagy árverésének legmagasabb áron elkelt festménye Mattis-Teutsch János Lélekvirágja lett, a húszas évek fordulóján festett olajképet 7 millió forintért vitte el valaki. Kereslet volt a Czóbelekre, egy kivételével mind a hét gazdára talált, több licit után. A katalógus címlapképe, Kacziány Aladár szecessziós Tavasz-vázlata viszont visszamaradt 3,4 millió forintért. Alapárán kelt el Gábor Jenő pécsi vásárt ábrázoló képe 2,8 millióért. A Magyar Nemzeti Galéria nagy sikerű Picasso-kiállításának hatását a Biksady-árverésen is igyekeztek kihasználni. Magyarországon ritkán bukkan fel bármi Picassótól, egyedi munka egyáltalán nem, most egy kisméretű Picasso-bronzszobor és a festőről szóló könyv is megduplázta az árát, noha egyik sem egyedi vagy különleges darab.
A Walt Disney-rajzfilmjek 340 ezer forinton indított fázisrajzai nem keltek el. A keleti tárgyak viszont divatosak, sokat eladtak közülük, főként a Buddhákat, többnyire félmillió forint körüli árakon. A legtöbbet, 800 ezer forintot egy 19. századi bronz Buddha-szoborért adtak, az 1600-as évekből való kínai vízipipa 550 ezer forintot, a japán öntött bronz füstölő 750 ezer forintot ért meg valakinek.
A második napon bútorok, szőnyegek, műtárgyak kerültek kalapács alá, és a megszokott módon jól pörögtek. Kialakultak nagy licitharcok is, például egy angol Royal Lancastrian-váza a 20. század elejéről tízszeres áron, 260 ezer forintért, egy magyar főkőtő 1899-ből háromszoros áron, 110 ezerért kelt el.
Az ékszerek és ezüsttárgyak, különösen az art deco darabok változatlanul könnyen eladható tételek, ez most is igazolódott. Igazi meglepetést a bútorok okoztak: az elmúlt években nehezen értékesíthetőnek bizonyultak az antik darabok, hiszen nagyméretűek, stílusukban sem illeszkednek a minimalista enteriőrőkbe, most viszont néhány meglepően magas leütési ár született. Miután a BÁV felhagy a bútorértékesítéssel, az általuk visszautasított darabok egy része a Biksady-árverésen landolt, ahol áremelkedésekkel elkeltek. A győrasszonyfai Sidó-kúria berendezéséből származó, 18. századi, védett, cseresznyefa borítású komód 220 ezres kezdő ára például 700 ezer forintra ment fel. Néhány jellemző példa emellett: egy magyar szekrény a 19. század elejéről 180 ezerről indult, és végül 950 ezer forint lett, a nagyszebeni, 20. századi írószekreter 1,8 milliós ára 2,8 millióra nőtt, a 18. századi, francia komódpár pedig 1,4 milliós kezdés után 1,9 millió forintért kelt el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.