Új háború törhet ki Európában, új szereplőkkel: régóta mondják és most tényleg megmozdult valami

Oroszország folytatja a befelé fordulást. A Kreml az egyik legmegbízhatóbbnak tekintett médiumon, az üzleti körök lapján, a Vedomosztyin keresztül kiszivárogtatta, hogy átalakul az elnöki apparátus. Két területre összpontosítanak az eddigiek mellett: a „közelkülföldre”, amin a volt szovjet tagállamokat értik, illetve a „globális Délre”, vagyis a Nyugattal szemben felépített keleti-ázsiai, kínai–oroszországi befolyás alatt álló BRICS-országokra. Az új doktrína nagyban befolyásolja az orosz–ukrán háború lehetséges kimeneteleit is.

• Jurij Usakov, Oroszország egykori washingtoni nagykövete marad a külügyek, a Washington–Moszkva-kapcsolatrendszer felügyelője az elnöki apparátusban. Hogy az átrendeződéssel további területeket kap-e, még nem ismeretes. Már nem fiatal ember, 78 éves, tehát terhelhetősége korlátozott. 
• Viszont a csaknem egy generációval fiatalabb, 63 éves Szergej Kirijenkónak, az elnöki iroda helyettes vezetőjének áll a zászló, a Vedomosztyi hat különféle forrása szerint akár feljebb is bukhat. Ő vezényli le az elnöki iroda (Apparat Prezigyenta – AP) szerepbővülésével kapcsolatos tennivalókat.

Moszkva a dél-kaukázusi régióra figyel

Mindezek a moszkvai hatalomtechnikai-hatalompolitikai folyamatok összefüggenek a súlypont-áthelyeződés folyamatával is. Az energiahordozók nemzetközi kereskedelmével, a Moszkva lenyomásával kapcsolatos nyugati, amerikai szankciós politikával összefüggésben nő az alternatív megoldások iránti moszkvai figyelem. Itt elsősorban a Dél-Kaukázus körüli eseményekről, mindenekelőtt Azerbajdzsán fordulásáról van szó. 

A folyamatokat a Nyugat, kiváltképpen az USA és legszorosabb angolszász szövetségesei, az Öt Szem (Five Eyes – FVEY) államai szoros felügyelet alá vonták. Stratégiai érdekekről van szó. Azokról, amelyek szerint az orosz fosszilis energiahordozók, az urániumszállítók teljes leépítése Európában felveti a felvevőpiacok ellátásának kérdését. Azaz Európa és a Távol-Kelet (Japán, Dél-Korea, Délkelet-Ázsia egyes államai) új beszerzési forrásokra szorulnak. Ezek a Donald Trump-féle koncepcióban az Egyesült Államokra mint roppantul megerősödött fosszilis és egyéb forrású energiaszállítóra (LNG, kőolaj, atomenergia-tartozékok) összpontosulnak. Ám a potenciális versenytársak – Európa esetében a Dél-Kaukázus, Törökország mint tranzitállamok, Közép-Ázsia, Azerbajdzsán mint energiahordozó-szállítók – is mozgolódnak.

Trump nem megy Pekingbe, ha nem lesz megállapodás Kínával

Amerika szerintünk hasonló hibákat követ el, mint az EU. Mint Trump elnök a CNBC-nek adott telefoninterjújában elhangzott: India nem jó kereskedelmi partner, mert sokat exportál és keveset vásárol az USA-tól. India a világ legnépesebb országa, összezördülni vele nem biztos, hogy jó politika, miközben Trump új vámtarifái keményen megbüntetik Delhit. 

Kínáról is sajátos nézetei vannak az amerikai elnöknek.

– mondja Trump, ami meglehetősen merész megállapítás. Az amerikai elnök egyben megerősítette, hogy szeptemberben nem megy el Kínába (a második világháború ázsiai befejezése 80. évfordulós ünnepségeire), ha nem sikerül megállapodásra jutni Pekinggel.  

Oroszország, amelynek az energiafelvevő piacai az amerikai, nyugati korlátozások folytán egyre szűkülnek, érdekelt új konstrukciók kidolgozásában, új energiahordozó vevőkör megformálásában. Moszkvában jól tudják, hogy a Kínára mint vásárlóra való túlzott ráutaltság semmi jóra nem vezet.

Moldovára is átterjedhet az orosz–ukrán háború

Mozgolódik a dél-kaukázusi, önmagát függetlenként vagy az új örmény Nyugat-orientáció hívének beállító média is. A jereváni elnöki palotához közel álló News.am angol és orosz nyelvű összefoglalója már azon tanakodik, hogy sikerül-e összehozni Donald Trump amerikai elnök pártfogásával egy örmény–azerbajdzsáni csúcstalálkozót. 

Még egy új feszültségforrás látszik kialakulóban, amely szoros kapcsolatban lehet az ukrajnai háborúval: Moldova és a gagauz kisebbség feszültsége. Ami azért is aggasztó lehet a kijevi vezetés számára, mert a térség egyik legbefolyásosabb, legerősebb állama, Törökország szoros kapcsolatot tart Gagauziával, amely igen jelentős mértékű autonómiát vívott ki magának Moldovával, Chisinauval szemben. A moldovai hatóságok letartóztatták és hét év börtönre ítélték Gagauzia vezetőjét, Jevgenyija Gucult.

Új front nyílik?

Újabb front alakulhat ki a NATO-tag, katonailag erős Románia délkeleti határán, ha Oroszország – némileg megváltoztatva a dél-ukrajnai ütközőzóna kialakításának a tervét az odesszai térségben, kiterjeszti a konfliktust egészen a moldovai határig. Ebben segítségére lehet a Dnyeszter menti  köztársaság nevű önjelölt, senki által el nem ismert képződmény, annak Moszkva-barát álláspontja és jelentős, harmadnyi orosz ajkú lakosságrésze. Elemzők megjegyzik, hogy a moldovai hadsereg gyenge, rosszul kiképzett és rosszul felszerelt.