Jönnek a zöldáram próbatenderei

Hétfőn szavaz az Országgyűlés a megújuló alapú villamos energia új támogatási rendszeréről, a Metárról. A Metár új zöldenergia-termelő beruházások létesítésére buzdítaná a piaci szereplőket. „2020-ra megújuló forrásból kell származnia az országban felhasznált energia 14,65 százalékának” – magyarázta Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára a Regionális Energiagazdasági Központ (REKK) konferenciáján. Ezen a téren már most is 10 százalék fölött állunk, az uniós kötelezettségünk pedig 13 százalék. Ez egyébként a REKK számításai szerint a Metár nélkül is elérhető lenne, de a 14,65 százalékhoz már pluszkapacitások, azokhoz pedig plusztámogatások kellenek.

Az áramtörvény Metár miatti, hétfőre várt módosítását még Brüsszelnek is jóvá kell hagynia. Ezután készülhetnek el a szükséges rendeletek, és dolgozhatja ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), hogy a tenderein hogyan lehet majd hozzájutni a Metár lelkét jelentő támogatáshoz, a zöldprémiumhoz. A rendszer 2016. január 1-jétől működne, de a próbakiírások már az őszre várhatók. Ezeken az ez évre tervezett zöldenergia-kapacitás 5 százalékára lehetne pályázni: 120, egyenként fél megawattos önkormányzati erőműre és tíz 4 megawattosra.

A Metár olyan országos energiatermelő portfólió kialakítását fogja ösztönözni, amely gazdaságilag megfelel az ország adottságainak. Nem ösztönözné az olyan áram termelését, amelyre nincs kereslet, azaz például az éjszakait. A Metár mellett a jelenlegi támogatás, a KÁT is megmarad, amíg le nem jár az egyes cégeknél. A KÁT és a Metár közötti fő különbség, hogy az előbbi fix nagyságú, az utóbbi pedig követi a piaci mozgásokat – mondta Grábner Péter, a MEKH elnökhelyettese. A Metáron belül a zöldprémium referenciaára a HUPX áramtőzsde jegyzéséhez igazodik majd. Azt még nem tudni, hogy évente egy nagy vagy több kisebb kiírás lesz-e, bár az utóbbi célszerűbbnek tűnik. Az viszont biztos, hogy a kiírásokkal sietni kell, mert a 2020-as határidő miatt legkésőbb 2019 végére üzembe kell helyezni az új létesítményeket.

Az NFM rendeletben fogja meghatározni a Metár keretében öt év alatt létrehozható kapacitások nagyságát éves bontásban. Az egy évre megszabott mennyiséget később nem lehet csökkenteni, de a minisztérium érvényesíthet mennyiségi, technológiai, a kifizethető támogatással és az elosztóhálózattal kapcsolatos korlátokat. Az ilyen intézkedésekkel azonban óvatosan kell bánni, mert a sok korlát a befektetői szándékot is korlátozhatja. Gráber szerint úgy kell módosítani az áramszállítás (elosztás) tarifáinak belső arányait, hogy az elosztótársaságoknak megérje befogadni a háztartási méretű kiserőművek áramát.