Készül a lengyel atomerőműterv

Lengyelország hónapokon belül dönthet első atomerőműve megépítéséről, amelynek 2027 és 2029 között kellene üzembe állnia. A lengyel vezetés több finanszírozási elképzelést vizsgál – mondta Krzysztof Tchorzewski energiaügyi miniszter az állami PAP hírügynökségnek. Ezek egyike az angliai Hinkley Point C által választott CfD (contract for difference) mód – idézte az IntelliNews hírportál –, amelyben az atomerőmű az áramát hosszú távú eladási szerződésben és fix átvételi árral adhatja, uniós hozzájárulással.

Ám hiába a stabil megtérülés, ha a piaci és a rögzített ár közötti különbözetet (támogatást) az államnak kell előteremtenie. A Hinkley Point C esetében például a fix ár a piaci nagykereskedelmi árnak több mint kétszerese, ráadásul 35 évig alkalmazható. Emiatt nincs még sínen a Hinkley Point C, és emiatt fáj a lengyelek feje is. Inkább maguk teremtenék elő a pénzt, ami 2015-ös áron 9,5–14 milliárd euró lenne, és a World Nuclear News szerint 3000 megawattnyi kapacitás létesülne belőle. (A 2400 megawattos Paks II. ára legfeljebb 12 milliárd euró a tervek szerint.)

Megoldás azonban kell a mostani és az előző lengyel kormány szerint is, mert idővel le kell állítani az ország elöregedő, a helyi áramtermelésben domináló széntüzelésű erőműveit, és csökkenteni kell a szén-dioxid kibocsátását is.

Magyarország sem a CfD-t, hanem a piaci alapú kivitelezést választotta orosz kivitelezővel és a költségek 80 százalékát fedező orosz hitellel. Igaz, a projekt kritikusai szerint itt is gond lehet a megtérülés, ezért szükség lehet állami támogatásra is. Ezen aggályokat Brüsszel is vizsgálta, megállapításait hamarosan közzéteszi. Mint megírtuk, az előzetes jelzések szerint az ügy pozitívan zárulhat. (Orosz hitelt használnak majd a jordániai, a bangladesi és a vietnámi atomerőműhöz is.)

A magyarországi technikát választhatja Csehország is a temelíni és a dukovány atomerőmű bővítéséhez – erről a Dotyk írt –, döntés az év végéig várható. A portál által idézett Jozef Kotrba, a Deloitte vezető csehországi partnere mindenesetre a finnek által választott konzorciumi megoldást nem tartja jónak, szintén az alacsony piaci árak miatt. Az AtomenergiaInfo szerint Csehországban eddig leginkább az állami garancia jött szóba, miközben a CfD-es konstrukció vonzereje csökken.