Az élénkülő beruházások nyomán a munkaerőhiány olyan égető lett, hogy a kormány tavaly egyszerűsítette a nem EU-s állampolgárok, a szomszédos harmadik országból érkezők, így például az ukránok, a szerbek és a fehéroroszok tartózkodási és munkavállalási engedélyeinek adminisztrációját, aminek nyomán ők akár el is lephetnék az országot.
Mégsem teszik, mert egyelőre hiányzik a jó, vagyis vonzó országreklám, az érintettek még aligha tudják, hogy itt tárt karokkal várják őket – közölte Koji László. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerint a szervezett, határozott időre szóló szerződésekkel érkező vendégmunkásokkal a magyarországi beruházásokban alvállalkozóként érdekelt kis-közepes cégeknek közvetlenül kellene szerződniük.
Méghozzá azért, hogy ne terhelje az ügyletet a munkaerő-közvetítők jutaléka, és hogy az itteni nagyberuházásokat el tudják vállalni a magyarországi székhelyű cégek.Az európai gazdasági migráció negyedszázada kezdődött, és egyre intenzívebb, hiszen a kelet-európai bérek nem érik utol a nyugatiakat. Az utóbbi évtizedekben több mint négymillió román és még több lengyel állampolgár ment Nyugat-Európába dolgozni.
A magyar diplomások és a mindenhol keresett szakmunkások is jó pár éve megindultak Nyugat felé. Mindeközben Lengyelországban már egymillió ukrán dolgozik, és Csehország is igényt tart rájuk, csak Prágában 80 ezer ukrán és fehérorosz szakmunkást foglalkoztatnak az ottani cégek – sorolja a közeli példákat a tömeges munkaerőhiánnyal itthon az elsők között szembesülő ágazat képviselője, Koji László.
Az ÉVOSZ elnöke szerint a kivitelező cégek teljesítményének növekedése most leginkább a humánerőforrás, vagyis a szakmunkások hiányán múlik. Azok után, hogy a hétéves idején az ágazat 85 ezer foglalkoztatottól vált meg, őket az utóbbi két-három évben nem sikerült pótolni, hiába vettek fel plusz 12 ezret, még több kellene, de terjeszkedni már nincs hová, a szakemberhiány általánossá vált. A magyar építőipart a küszöbönálló generációváltás is sújtja. A következő néhány évben rengeteg olyan kisvállalkozás fog leállni, amely nem igazi cég, hanem kényszervállalkozás, és amint nyugdíjba megy az ügyvezetője, a két-három alkalmazott legjobb esetben hazai nagy cégekhez szerződik át.
Ezek az inaktív vállalkozások viszont megmaradnak a statisztikákban, mert nem fognak a megszüntetésükre több százezer forintot költeni a nyugdíjba vonult beltagok. Koji László szerint a 2-2,5 százalékos kamatra felvehető fejlesztési hitelek segítségével gyors és intenzív gépesítésbe kezdve, hatékonyságnöveléssel a magyar építőipar is eljuthat oda, ahova a német, amelynek 2000-ben még 1,2 millió munkavállalóra volt szüksége ahhoz a teljesítményszinthez, amit 2015-ben már mindössze 680 ezer munkással elért.
Fizetés
Évente 10-15 százalékos bruttó béremelést kellene végrehajtaniuk az építőipari cégeknek ahhoz, hogy a jelenlegi nettó 200-250 ezer forintos szakmunkásbérek belátható időn belül nettó 300 ezer forintra nőjenek, amivel már itthon lehetne tartani az e nélkül törvényszerűen elvándorló magyar munkaerőt. A gazdasági migráció a következő évtizedben még biztosan nem fog megszűnni – figyelmeztet a szakszövetség elnöke.Gépesítés és két-háromezer külföldi kellene Fotó: MW -->
